Egy évtizeden belül jöhetnek a légitaxik?

Száz évvel ezelőtt Glenn Curtiss, az amerikai repülés úttörője, az USA repülőgépiparának egyik megteremtője olyan háromüléses, leszerelhető szárnyú „repülő autókról” álmodozott, amelyek a levegőben percekre rövidítik a földön órákig tartó utazásokat. Egy évszázad után Curtiss álma megvalósulni látszik. Kialakulóban van egy olyan új járműtípus, amely forradalmasíthatja a városok közötti és a városokon belüli áru- és személyszállítást. Olyan elektromos, vagy hibrid-elektromos meghajtású, függőleges fel- és leszállásra képes járművekről van szó, amelyek a hagyományos helikoptereknél halkabban, gyorsabban és olcsóbban juttatják el a fuvart a célba. Ez a kategória a hybrid-electric vertical takeoff and landing, azaz az eVTOL pilóta nélküli légijármű.
 

Az eVTOL előtt álló kihívások

A Deloitte által az eVTOL technológiáról készített tanulmány[1] azonban számos olyan problémát azonosított, amelyek hátráltathatják ezeknek a forradalmian új típusú járműveknek az elterjedését.
 

Technológiai kihívások

Az eVTOL ma még nem teljesen kiforrott technológia. Megbízhatóan működő hajtóműveket, nagy pontosságú helymeghatározó rendszereket, fejlett érzékelési és balesetvédelmi megoldásokat kell megalkotniuk a technológia sikerre vitele érdekében. Kulcsfontosságú az energiagazdálkodási kérdések megválaszolása is.

Infrastrukturális kihívások

Ki kell építeni az eVTOL-ok működtetéséhez szükséges infrastruktúrát is. A fel- és leszállóhelyeken, a parkolókon, a töltő- és szervizállomásokon, vészhelyzeti leszállóhelyeken túl elkerülhetetlen a kommunikációs- és irányítási hálózat, valamint egy egységes operációs rendszer létrehozása is.

Szabályozási kihívások

Nagyon komoly kihívást jelent a működési keretek meghatározása. Nem is csoda, hogy a járművek fejlesztése mellett az eVTOL gyártók egymással összefogva gőzerővel munkálkodnak a légitaxi közlekedés szabályozási kereteinek kialakításán is. A legnagyobb feladatot a megnövekedett forgalmú légtér biztonságos és hatékony működtetése jelenti. Ki kell építeni a pilóta nélküli járművek forgalomirányítási rendszerét, amely képes együttműködni a meglévő légiforgalmi rendszerekkel is. Ehhez megbízható és biztonságosan működő kommunikációs hálózatra, kiszámítható és következetes navigációs rendszerre és állandó felügyeletre lesz szükség.

Társadalmi kihívások

A Deloitte egy 10 ezer fős fogyasztói felmérésben[2] vizsgálta, hogyan vélekednek az emberek az eVTOL-okról. A válaszadók közel fele szerint a technológia remek megoldás a közlekedési dugók ellen, ám 80 százalékuk úgy véli, ezek az eszközök nem teljesen biztonságosak. Kulcskérdés tehát, hogy a gyártók le tudják-e győzni ezeket a félelmeket.

Változások a levegőben

Amennyiben sikerül legyőzni a nehézségeket, az eVTOL-ok három területen hozhatnak forradalmi változást.

Légiirányítási rendszer

A hagyományos légi járműveknél, azaz a repülőgépeknél és helikoptereknél várhatóan jóval több személy- és áruszállításban részt vevő eVTOL repülhet majd, így a légteret meg kell osztani és külön-külön kell majd kezelni. Azt, hogy a két rendszer hogyan működjön egymás mellett, a kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak kell meghatározniuk. A hatóságoknak kell majd eldönteniük, hogy a pilóta nélküli járművek milyen légialkalmassági tanúsítvány birtokában és milyen követelmények teljesítése esetén közlekedhetnek majd.

Városi infrastruktúra

Az eVTOL-ok kiszolgálásához szükséges létesítmények kiépítése a városban nem egyszerű és nem olcsó. Elkerülhetetlen, hogy ezen feltételek megteremtésében ne csak a vállalkozások, hanem az önkormányzatok is részt vállaljanak.

Légiipar

Ahogy az elektromos autók megjelenése is lépéskényszerbe hozta a hagyományos autógyártókat, a légiiparban is komoly változásokra lehet számítani. Miképpen a technológiai fejlesztések és a földrajzi helymeghatározás előnyeit ötvözve megjelentek az autó- és utazásmegosztó szolgáltatások és átformálták a városi közlekedés képét, az eVTOL technológia is úgy változtatja majd meg a városok közti és a nagyvárosokon belüli légiforgalmat.  A Deloitte úgy számol, hogy az új típusú légieszközök piaca 2040-re elérheti a 17 milliárd dollárt.

Deloitte Technology Fast50

A technológia gyorsan fejlődik, multinacionális óriáscégek mellett kis technológiai startupok egyaránt foglalkoznak már az eVTOL fejlesztésével. Ilyenek a szlovén Pipistrel, a brit VRCO és a RollsRoyce, az amerikai AirspaceX vagy Bell, illetve a brazil Embraer, így az első eVTOL-ok akár már egy évtizeden belül megjelenhetnek a városok egén. A hozzájuk hasonló, már működő startupok számára is remek lehetőséget jelent a Deloitte Technology Fast50 programja, amely a leginnovatívabb vállalkozásokat is keresi és elismeri.
 
„A Tesla, az Uber, vagy a különböző autó-, motor-, bicikli vagy éppen rollermegosztó szolgáltatók átalakították és teljesen újraértelmezték a városi közlekedést. A fejlődés azonban aligha ér véget velük. A mobilitás teljes átalakulásának következő lépése az eVTOL és az önvezető autók megjelenése lehet. Bízom abban, hogy a Deloitte Technology Fast50 programban olyan vállalkozások is felbukkannak majd, amelyek már egy újabb mobilitási ugrást készítenek elő” – mondta dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Technology Fast 50 hazai programvezetője.