Mérlegképes könyvelő képzés: érdemes-e belevágni?
Miért van szükség mérlegképes végzettségre?
Sokan gondolják, hogy a könyveléshez elég a gyakorlati tapasztalat. Ez részben igaz, ám bizonyos feladatokhoz, például egyes cégek beszámolójának összeállításához, a törvény kötelezővé teszi a mérlegképes könyvelői képesítést. A munkaadók is szívesebben alkalmaznak olyan szakembert, akinek a tudását hivatalos, állam által elismert bizonyítvány igazolja, így a képesítés komoly versenyelőnyt is jelent a munkaerőpiacon.
Kinek ajánlott a mérlegképes könyvelő képzés?
Jellemzően háromféle érdeklődő jelentkezik:
- aki most indul a pénzügyi-számviteli pályán,
- aki már könyvelőként vagy adminisztrátorként dolgozik és tudását hivatalos képesítéssel erősítené meg,
- aki karriert váltana, és a számvitel kiszámíthatósága vonzza egy bizonytalanabb szakmából.
A képzésbe többféle szakirányon keresztül lehet bekapcsolódni. Ezek közül a vállalkozási a legnépszerűbb, mert a legszélesebb alapot adja a magánszektorban való elhelyezkedéshez.
Mit tanulnak a résztvevők?
A képzés a számvitel elméleti alapjaitól indul, majd a gyakorlati, valós vállalati helyzetek felé halad. A hallgatók megismerkednek a kettős könyvelés logikájával, a mérleg és eredménykimutatás felépítésével, az adózás alapjaival, valamint a pénzügyi folyamatok dokumentálásával. A tananyag kitér a bérszámfejtésre, a társasági adóra, az áfára és a helyi adókra is. A mérlegképes könyvelő képzés moduláris: az alapozó ismeretek után a hallgatók a választott szakiránynak megfelelő, elmélyültebb anyagot sajátítják el.
Hogyan zajlik a vizsga?
A képzést államilag elismert szakmai vizsga zárja, írásbeli és szóbeli résszel. A vizsgázóknak gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk, és el kell magyarázniuk döntéseik szakmai logikáját. A sikeres vizsga után a résztvevő országosan elismert bizonyítványt kap.
Államháztartási könyvelő, mint karrierlehetőségek
A végzettséggel rendelkezők dolgozhatnak könyvelőirodákban, vállalatok pénzügyi osztályain, vagy önálló vállalkozóként. A tapasztalat idővel vezető pozíciókhoz, controlling feladatokhoz vagy tanácsadói szerepkörökhöz is elvezethet.
Érdemes tudni, hogy a szakma nem áll meg a vállalkozási szakirány elvégzésével. Aki már megszerezte ezt a képesítést, és szívesen bővítené tudását más terület felé, annak logikus következő állomás lehet az államháztartási könyvelő szakirány elvégzése. Ez azoknak szól, akik a költségvetési szervek, önkormányzatok vagy állami intézmények sajátos, a piaci szektortól eltérő számviteli rendszerében szeretnének elmélyülni.
Mivel a vállalkozási szakirányon szerzett alapok jól hasznosíthatók az államháztartási területen is, a váltás jóval egyszerűbb, mintha valaki a nulláról kezdené. Az államháztartási könyvelők iránti kereslet folyamatos, hiszen minden önkormányzatnak és költségvetési szervnek szüksége van olyan szakemberre, aki ismeri a szektor sajátos elszámolási kötelezettségeit.