Egy német cég felelős az orosz haderő javulásáért?
Az online lap szerint "a világot sokkolta", hogy az orosz különleges egységek fejlett technikával - modern fegyverekkel, kommunikációs eszközökkel és védőfelszereléssel -, a tőlük megszokottnál drasztikusan magasabb szintű műveletekkel és magabiztosan léptek fel a Krímben. Az intervenciót az amerikai hírszerző szervek sem voltak képesek előre jelezni.
A washingtoni kormányban és a kongresszusban egyaránt megpróbálnak választ találni arra, hogy Moszkva mindehhez mennyi nyugati segítséget kapott. A The Daily Beast arra hívta fel a figyelmet, hogy a Rheinmetall technológiai konszern hadiipari részlege 2011-ben elnyert egy 140 millió dolláros, hogy a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulinóban egy évi 30 ezer katona kiképzésére alkalmas szimulációs központot építsen ki, amelyet a Bundeswehr hasonló létesítménye után modelleztek és amely a maga nemében "a legmodernebb ilyen rendszer" lett volna a világon.
A központot az eredeti tervek szerint idén adták volna át hivatalosan, ám a cég Berlin nyomására - az ukrajnai orosz intervenció nyomán - felfüggesztette a beruházást. A kivitelezésben a német cég partnere az orosz állami tulajdonban lévő Oboronszervisz volt. Amerikai hivatalos személyek szerint ugyanakkor a Rheinmetall már évek óta részt vesz az orosz különleges alakulatok kiképzésében. A cég még akkor is védelmezte a projektet, amikor az orosz egységek már behatoltak a Krímbe.
A Kongresszusi Kutatási Központ szerint a Rheinmetall a kiképzőközpont felépítésében annak az előfutárát látta, hogy részt vehet majd az orosz fegyveres erők felszerelésének modernizálásban. Az amerikai hírportál szerint amerikai illetékesek mérgesek és csalódottak az orosz hadseregnek nyújtott, konkrétan nehezen bizonyítható német segítség miatt, mert úgy látják, hogy az orosz erők - különösen a GRU, az orosz katonai hírszerzés csapatai - jelentős fejlődésen mentek át a Grúzia elleni 2008-as invázió óta.
A GRU felségjelzés nélküli egységei voltak azok, amelyek a félsziget elcsatolásának előjátékaként megszállták a Krím stratégiai pontjait. A The Daily Beast rámutatott,hogy Németország egyedül 2013-ban 50 milliárd dollár értékben exportált Oroszországba és hogy német munkahelyek tíz-, ha nem százezrei függnek az orosz kereskedelemtől. De más NATO-országok is igyekeztek zsíros katonai szerződéseket kötni Oroszországgal, miután Barack Obama elnök bejelentette az amerikai-orosz kapcsolatok "újraindítását".
Amerikai törvényhozók megpróbálták megakadályozni a Mistral osztályú francia helikopterhordozóknak az orosz haditengerészetnek való eladását. Elégedetlenséget szült Washingtonban az olasz Lynx páncélozott szállító járművek eladása is. A keddi The New York Timesban megjelent katonai elemzés technikai értelemben cáfolta John Kerry amerikai külügyminiszternek azt a kijelentését, miszerint Oroszország a Krím elcsatolásakor 19. századi módon viselkedett. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz haderő ügyesen alkalmazta a kibernetikai hadviselést az energetikus tájékoztatási kampánnyal és a jól képzett különleges alakulatok bevetésével kombináló 21. századi katonai taktikát, hogy elragadja a Nyugat elől a kezdeményezést.
"Jelentős változás ment végbe az orosz szárazföldi erők problémamegközelítésében. Ravaszul játsszák ki a lapjaikat' - nyilatkozott James G. Stavridis nyugalmazott tengernagy, az európai NATO-erők volt parancsnoka. Stavridis szerint ugyanakkor az oroszok harcmodora, amely a különleges egységek műveleteit nagyarányú, elrettentő csapatösszevonásokkal biztosítja, alapvetően olyan helyeken lehet sikeres, ahol nagy számban élnek a szimpatizánsok. "Az orosz hadsereg által bemutatott képességek nem csak a nagy tétre menő ukrajnai játszma szempontjából fontosak, hanem azok hatással vannak Moldova, Grúzia és a közép-ázsiai országok, de még a NATO-tag közép-európai országok biztonságára is" - írta a The New York Times.
"(Az orosz taktika) az egész posztszovjet térségben alkalmazható" - jelentette Chris Donnelly, aki közép- és kelet-európai ügyekben volt a NATO-főtitkár tanácsadója. Donelly szerint Grúzia, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán és a közép-ázsiai köztársaságok "nagyon sebezhetők". "A balti államok kevésbé sebezhetők, de nagy nyomás nehezedik majd rájuk, csakúgy, mint Lengyelországra és Közép-Európára" - tette hozzá. A lap szerint a Krímben és Kelet-Ukrajnában alkalmazott orosz taktika merőben eltér a 2000-ben alkalmazottól, amikor tüzérséggel, légicsapásokkal és föld-föld rakétákkal támadták Groznijt, nem törődve azzal, hogy elkerüljék a járulékos veszteségeket.
Azóta komoly figyelmet fordította gyors reagálású különleges egységek, a légideszant és a tengerészgyalogság felfejlesztésére. A Krímben elért siker ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a főként még mindig sorozásos orosz hadsereg általános minősége javult volna, vagy hogy az egyenrangú ellenfele lehetne a legfejlettebb haditechnikai eszközökkel felszerelt amerikai haderőnek - írta a The New York Times.
