Egyhangúlag szavazott a monetáris tanács
A monetáris tanács a kamatdöntő ülésen az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 2,1 százalékos szintjén - közölte a jegybank kedden. A testület legutóbb júliusban csökkentett kamatot, az akkori 20 bázispontos vágással az alapkamat történelmi mélypontra, 2,1 százalékra csökkent. Ugyanakkor bejelentették azt is, hogy véget ért a két éven át tartó kamatcsökkentési ciklus, és a jegybank arra rendezkedik be, hogy az alapkamat 2015 végéig ezen a szinten marad.
A tanács ülésén jelen voltak Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kandrács Csaba, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László.
A jegybank monetáris tanácsának megítélése szerint a kamatcsökkentési ciklus lezárását követően az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése a jelenlegi alacsony kamatszint tartós fenntartását indokolja. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a monetáris tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra is.
A tanács megítélése szerint az infláció átlagos szintje idén nulla százalék közelében alakulhat, majd jövőre fokozatosan emelkedik a középtávú inflációs cél közelébe.
A jegyzőkönyv szerint az elmúlt hónapokban az infláció továbbra is historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált áruk és szogáltatások árában jelentkező infláció kedvező alakulása, a mérsékelt keresleti környezet, az inflációs várakozások mérséklődése, illetve a szabályozott energiaárak csökkentése.
A belső kereslet fokozatos élénkülésével párhuzamosan az előrejelzési horizonton a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. A gazdaság növekedésével párhuzamosan javuló termelékenység és visszafogott bérdinamika következtében az élénkülő belső kereslet mellett továbbra is tartósan alacsony maradhat az infláció. A hosszabb távon fennmaradó alacsony inflációs környezet tartósan mérsékelheti a várakozásokat, ami elősegítheti a gazdaság nominális pályáját érdemben meghatározó inflációs várakozások középtávú inflációs cél környezetében történő horgonyzását.
A monetáris tanács több tagja is kiemelte, hogy a jelenlegi kamatszint támogatja az inflációs cél középtávú elérését és biztosítja a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését, ezért nem látják indokoltnak annak megváltoztatását. Többen hangsúlyozták, hogy a júliusi és az augusztusi döntés előretekintő iránymutatását követően a hitelesség szempontjából az alapkamat tartása összhangban van a piaci várakozásokkal és illeszkedik a korábbi kommunikációhoz.
A tanácstagok többsége jelenleg szimmetrikusnak ítéli meg az inflációs kockázatokat, így nem látják indokoltnak a monetáris politikai irányultság változtatását. Egy tanácstag ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy előretekintve a Fed várható kamatemelése pénzpiaci turbulenciákat okozhat a feltörekvő piacok esetében.
Több tanácstag kiemelte, hogy véleményük szerint nem indokolt a tartósan laza monetáris politikai kondíciók, valamint a jelenlegi alapkamat módosítása, mert érdemi makrogazdasági változás nem következett be, ami módosította volna az inflációs környezetet.
A reálgazdaság élénkülése tovább folytatódott az elmúlt negyedévben, bővülő foglalkoztatás mellett az ágazatok széles körében növekedett a kibocsátás. Az ország külső piacainak elhúzódó kilábalása és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankciók mérsékelten alacsonyabb külső keresletet eredményeznek, azonban a belső kereslet élénkülésének köszönhetően tovább folytatódhat a hazai gazdasági növekedés.
A javuló konjunkturális kilátások, a jegybank növekedési hitelprogramja, az enyhülő hitelkorlátok és az uniós források növekvő felhasználása továbbra is elősegíti a beruházások növekedését. Összhangban az előző negyedévekkel a lakossági fogyasztás élénkülésében jelentős szerepet játszik a foglalkoztatás fokozatos növekedése és az alacsony infláció miatt növekvő reáljövedelmek.
A lakossági hiteleket érintő jogi és jogszabályalkotási folyamatok következtében növekszik a háztartások nettó pénzügyi vagyona, felgyorsítva az érintettek adósságleépítési folyamatát. Ugyanakkor a válságot követően csak lassan oldódó óvatossági megfontolások miatt a fogyasztás élénkülése továbbra is mérsékelt lehet. Az intézkedés növeli a háztartások jövedelmét, azonban az óvatossági megfontolások lassú oldódása miatt a megtakarítási ráta a válság előtti szint fölött maradhat.
A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 első félévében tovább emelkedett, ami a külső adósságráták mérséklődésében is tükröződött. A következő években – a bővülő fogyasztás és beruházás miatt emelkedő import mellett is – a jelentős többletet mutató külkereskedelmi egyenleg magasan tartja a folyó fizetési mérleg többletet - olvasható a tanács ülésének rövidített jegyzőkönyvében.
