Egyre népszerűbbek a kockázati tőke befektetések
Nehéz helyzetben van az a kisebb, vagy közepes vállalkozás, amely a stagnáló gazdasági feltételek között úgy dönt, hogy előre menekül, és fejleszt, külföldi piacokat keres, mivel egyre nehezebben talál mindehhez forrást. A bankok – a hazai és nemzetközi makrogazdasági körülmények miatt – szelektíven helyezik ki pénzüket. Aki elkötelezné magát a tőzsdén keresztüli finanszírozás mellett, annak sincs könnyű dolga, ugyanis a szűkülő hazai intézményi befektetői kör elkölthető pénze - különösen részvény befektetésekre - jelentősen lecsökkent, és a nemzetközi intézményi befektetők kizárólag likvid papírokból vásárolnak.
„Míg egy éve is még reális volt egy közepes cég számára tőzsdén keresztül bevonni 1-2 milliárd forint tőkét, ma ennek az esélye nagyon kicsi. Az intézményi befektetők nem bíznak a kisebb cégek részvényeinek likviditásában, ezért a tőzsdén keresztül ma nagyon nehéz forráshoz jutni.” – hangsúlyozta Herczku György, a KBC Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezetője. Hozzátette: A pénzintézeti szektorból leginkább az olyan strukturált termékek jelenthetnek megoldást, mint a faktoring, de egyre inkább felértékelődik az állami szerepvállalással elérhető mikrohitel, garancia, illetve a kockázati tőke szerepe is. A hazai kockázati tőkepiac a Jeremie a lapok beindulását követően 2011-ben régiós és európai viszonylatban kiemelkedően teljesített. 2011-ben a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázati tőkebefektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve az európai mezőnyben az előkelő 6. helyet foglalta el.
A kockázati tőke bevonása nehéz döntés egy cégalapító részéről, hiszen egy új tulajdonostárs jelenlétét kell elfogadnia, ugyanakkor ezzel olyan üzleti lehetőségekhez juthat, amellyel a cég fejlődését jelentősen meg tudja gyorsítani. A kockázati tőkebefektetők egyik legnagyobb előnye ugyanis, hogy kapcsolatrendszerükön keresztül hozzá tudják segíteni a cégeket új ügyfélkör eléréséhez, vagy a külföldi piacra lépéshez.
„Tapasztalataink szerint a nemzetközi kapcsolatrendszer, az üzletszerzés támogatása jóval nagyobb értéket tud teremteni hosszú távon a cégeknek, mint az az átmeneti tőke, ami a növekedést támogatja.” – tette hozzá KBC Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezetője. Azoknak a kkv-knek, amelyek kockázati tőke bevonásával szeretnének pótlólagos forráshoz jutni, akkora összegben érdemes gondolkodniuk, ami elegendő ahhoz, hogy a befektetés megvalósulása után a cég a javuló cash-flowjából már önfenntartóvá tudjon válni. Ebből következik, hogy a befektetők elsősorban olyan cégeket keresnek, amelyek menedzsmentjében látják a potenciált az üzleti tervek megval&o acute;sításához. Egy befektetés sikere 5 százalékban függ ugyanis az ötlettől, illetve annak egyediségétől és 95 százalékban a kivitelezéstől.
„Sokan alábecsülik a menedzsment jelentőségét, de a kockázati tőke befektetők – a tapasztalatok szerint - elsősorban nem ötletekbe, hanem olyan menedzserekbe fektetnek, akik az ötletet üzletre tudják váltani.” – fejtette ki Herczku György. Az a típusú stratégiai gondolkodású menedzsment, amelynek világos képe van arról, hogy milyen céget szeretne építeni és hol szeretné látni cégét öt éven belül, még a kkv-k többségére nem jellemző. A cégek menedzsmentje nagyon jó az operatív ügyekben, gyorsan alkalmazkodik a változó körülményekhez, ám ezek gyakran háttérbe szorítják a stratégia véghezvitelét. Pedig ez a szemlé let elengedhetetlen ahhoz, hogy a kockázati tőkebefektetők által meghatározott relatív magas, éves 15-30 százalékos – hozamelvárást a cég teljesíteni tudja. A legtöbb befektetés azért nem jön létre, mert a kockázati tőkés nem látja biztosítottnak, hogy a menedzsment képes kialakítani és aztán az ő aktív részvételével megvalósítani a vállalat üzleti stratégiáját. Egy kockázati tőkebefektető viszont ebben is sokat tud segíteni a menedzsment számára.
