Elemzi az NFM a vasúti közlekedéssel kapcsolatos uniós bírálatot
A szaktárca válaszában kiemeli: a szöveg előzetes áttekintése alapján üdvözlik, hogy a főtanácsnok indítványa a legfontosabb jogi kérdésekben Magyarországnak adott igazat és a bizottsági kereset elutasítását javasolta. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka múlt csütörtökön közzétett indítványában javasolta annak megállapítását, hogy Magyarország megsértette a vasúti közlekedéssel kapcsolatos uniós jog egyes előírásait. Niilo Jääskinen több olyan ügyben tette közzé szakvéleményét, amelyek közös vonása, hogy azokat az Európai Bizottság indította az EU Bírósága előtt vasúti témában több tagország - köztük Magyarország - ellen.
A főtanácsnok szerint Magyarország nem teljesítette az egyik uniós irányelvből fakadó kötelezettségét: nem határozott meg olyan feltételeket, amelyek biztosítanák a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát, és nem fogadott el olyan intézkedéseket, amelyek az infrastruktúra működtetéséhez és használatához kapcsolódó költségek és díjak csökkentésére ösztönöznek. Niilo Jääskinen szerint Magyarország nem biztosította a pályahálózat-üzemeltetők által beszedett díjak, valamint a vasúti hálózat rendelkezésre bocsátásához közvetlenül kapcsolódó költségek egyenlőségét.
Nem ért viszont egyet a főtanácsnok az Európai Bizottság azon álláspontjával, hogy a történeti vasúttársaságok - a MÁV és a GySEV - által biztosított forgalomirányításba a menetvonal-kijelölés, vagyis az infrastruktúra elosztása is beletartozik, amit egy független szervezetnek kellene gyakorolnia. Niilo Jääskinen szerint a forgalomirányítás - mivel nem tartozik az alapvető funkciók közé - a vasúttársaságokra bízható. Ezen felül szerinte a MÁV és a GySEV semmilyen versenyelőnyre nem tesz szert azáltal, hogy forgalomirányítóként tájékoztatást kap az infrastruktúra-elosztási döntésekről.
Az NFM szerint a pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó uniós elvárások teljesítését nehezítette, hogy a követelményeket a jelentősen fejlettebb és jobb állapotú nyugat-európai vasúti pályahálózatra szabták. Az előírást tartalmazó csomag elfogadása idején ugyanis a közép-európai államok még nem voltak az Európai Unió tagjai. A közvetlen költség kérdésében pedig már hatályban volt a hiányolt jogszabály, amelynek alkalmazása azonban éppen az uniós irányelvben rögzített határidők miatt csak a 2010/11-es menetrendi évben, 2010 decemberétől kezdődhetett meg - közölte a szaktárca. A minisztérium válaszában kiemelte azt is: az Európai Bíróság az indítványban foglaltakhoz képest eltérő, akár ellentétes tartalmú döntést is hozhat. (MTI)
