Elemzők - Fél százalék körül alakul az idei infláció
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé, hogy augusztusban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak mint egy évvel korábban, júliushoz képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal mérséklődtek. Éves összehasonlításban 4. hónapja csökkent az átlagos árszint, az előző hónaphoz mérve négy hónap után másodszor csökkent a fogyasztói árak átlaga. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 1,2 százalék volt augusztusban, ugyanúgy mint egy évvel és egy hónappal ezelőtt is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a fogyasztói árak augusztusi alakulása kissé alacsonyabb vártnál, a meglepetést leginkább a szolgáltatások vártnál kisebb árnövekedése okozta. Az 1,2 százalékos maginfláció azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Az elemző a tavalyi -0,1 százalékos infláció után idén 0,5 százalékra számít.
Kifejtette: szeptemberben részben bázishatások, részben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az infláció 1 százalék közelébe emelkedhet, majd az üzemanyagok áraiban jelentkező bázishatások, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának várható emelése miatt 1,5 százalék közelébe emelkedhet, év végére pedig elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását.
Suppan Gergely szerint jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfacsökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában szintén kiemelte, hogy nem okozott meglepetést az adat, bár az elemzői konszenzus +0,1 százalékos inflációt jelzett, az éves maginfláció pedig már csaknem másfél éve az 1-1,5 százalékos sávban ragadt. Az inflációt továbbra is elsősorban az üzemanyagárak alakulása mérsékelte, miközben a ruházati cikkeknél és a szolgáltatásoknál volt megfigyelhető az infláció jelentősebb mérséklődése - közölte. Utóbbi területen belül leginkább az üdülési szolgáltatások és bérleti díjak esetében enyhült az árnyomás.
Hozzátette: továbbra is az infláció jelentős megugrására számít a következő hónapokban a bázishatás mellett a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése miatt. Az év végére akár 1,8 százalékra is ugorhat az áremelkedés éves üteme, míg idén az ING Bank szerint 0,6 százalék lehet az átlagos infláció.
Az NGM értékelése szerint a legjelentősebb hatás, hogy az üzemanyagok ára jelentősen elmarad a 2015 azonos időszakában mérttől, ami számottevően, 0,9 százalékponttal mérsékelte a teljes indexet. Az alacsonyabb fuvarozási költségek más javak és szolgáltatások árát is befolyásolták, ezért az olajárcsökkenés tényleges hatása ennél nagyobb lehet - írták. Az infláció az alacsony élelmiszer- és olajárnak valamint az Európából érkező dezinflációs hatásoknak köszönhetően visszafogott. Többek között az alacsony energiaáraknak és a sertéshús 22 százalékpontos áfacsökkentésének köszönhető, hogy az élelmiszerárak emelkedése is visszafogott maradt - írták.
Míg 2010-ben a fogyasztói árak közel 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek is köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014 óta már nulla százalék körül alakult a mutató értéke. Az árak stabilitása hozzájárul a bérek és a nyugdíjak értékállóságához, azaz nő a háztartások által elkölthető jövedelem, ami a fogyasztás élénküléséhez és a gazdaság fellendüléséhez vezet. Az alacsony infláció a vállalkozások számára is kiszámíthatóbbá teszi működésüket, így stabilabb környezetben eredményesebben végezhetik a tevékenységüket - emeli ki a tárca közleménye.
