Elemzők szerint 600-800 milliárd forintos csomagnak örülne a piac

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői nagy terjedelmű forgatókönyvcsokrot állítottak össze a lehetséges konszolidációs intézkedések várható közfinanszírozási hatásairól. Elemzésükben kiemelték, hogy ha a csomag átfogó és "világosan kommunikált" lesz, az megfordíthatja a magyar költségvetési alapfolyamatokkal kapcsolatos piaci "érzületeket".

A Morgan Stanley felzárkózó piaci elemzői kiemelték ugyanakkor, hogy azoknak az intézményi befektetőknek a zöme, akikkel "mostanában" konzultáltak, "továbbra is kétlik", hogy a kormány át tudja-e majd hajtani ezeket a reformokat. A ház szerint mindenesetre egy 600-800 milliárd forintos - a hazai össztermék (GDP) 2-3 százalékának megfelelő - csomag elégséges lenne ahhoz, hogy "örömet szerezzen a piacnak".

Még fontosabb, hogy a csomag összetételének erőteljesen a kiadáscsökkentés felé kell hajlania a bevételnövelés helyett, és szükséges egyértelmű célok meghatározása is egyedi kiadási tételekre, "általánosságokban mozgó szándéknyilatkozatok helyett" - áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.

A cég felzárkózó piaci elemző stábjának számításai szerint a magyar államháztartási mérlegben az idén akár 6 százalékhoz közeli GDP-arányos többlet is keletkezhet. Hangsúlyozták ugyanakkor azt a véleményüket is, hogy ez nem az erőteljes költségvetési helyzet jele, hanem pusztán annak az eredménye, hogy a nyugdíjrendszer második pillérében felhalmozódott megtakarítások visszatérnek az állami szférába.

A Morgan Stanley szakelemzői szerint az egyszeri intézkedések figyelembe vétele nélkül számolt alapszintű költségvetési pozíció jelentősen romlott, "ahogy arra a hitelminősítők fel is hívták a figyelmet". A nagy hitelminősítők közül kettő - a Fitch Ratings és a Moody's Investors Service - 2010 végén egyaránt rontotta a magyar adósosztályzatokat, és különösen a Moody's emelte ki az okok között a nyugdíjpénztári intézkedéseket.

A cég erről a minap külön elemzést is közölt Londonban, "egyértelműen negatív" fejleménynek nevezve Magyarország adósi megítélése szempontjából a magyar nyugdíjrendszer átalakítását. A Moody's szerint ugyanis - bár a magánnyugdíj-rendszer lebontása adósságcsökkenést eredményez - a pótlólagos jövedelmek lehetővé teszik a költségvetési kiadások növelését az államháztartási hiánycélok átlépése nélkül, ami a strukturális jellegű államháztartási deficit jelentős romlásához vezet.

A Morgan Stanley hétfőn Londonban kiadott elemzése szerint amint elenyésznek a nyugdíjpénztári intézkedések egyszeri hatásai, és a válságadók is kifutnak, a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 5-6 százalék körüli szintre állna be további konszolidációs intézkedések nélkül. A ház idéz egy EU-bizottsági becslést, amely szerint a ciklikus kiigazítással számolt elsődleges államháztartási egyenleg Magyarország esetében a tavalyi 2,2 százalékos többletből várhatóan 2,5 százalékos deficitbe fordul.

A Morgan Stanley szerint ez "a legvilágosabb jelzés arra", hogy a magyar költségvetési politika strukturális értelemben véve lazul, és ezért lesz olyan fontos a strukturális jellegű költségvetési reformcsomag bejelentése. A ház londoni elemzői szerint a jelenlegi becslések 700 milliárd forint körüli konszolidációs csomagról szólnak, amelynek egyharmadát adnák a bevételi intézkedések, a többi kiadáscsökkentésekből eredne. Ha ezeket az intézkedéseket valósítják meg, és a csomag hitelesnek bizonyul, az sokkal fenntarthatóbb pályára állíthatja a hazai össztermékhez mért államadósság-rátát, és megállíthatja - sőt akár vissza is fordíthatja - a magyar hitelminősítői besorolások "lecsúszását" - jósolták a Morgan Stanley londoni elemzői.

Magyarország szuverén adósságát mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő - Standard and Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - a befektetési ajánlású "BBB/Baa" kategória alsó szélén tartja nyilván, egyaránt további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. A negatív kilátások kockázata az, hogy ha bármelyik hitelminősítő tovább rontja a magyar besorolásokat, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott - a piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - osztályzati kategóriába.

Egy másik nagy citybeli ház, a JP Morgan londoni részlegének elemzői a múlt héten Magyarországon jártak, és tájékozódó megbeszéléseikről minap Londonban kiadott beszámolójukban azt írták, hogy Budapesten bemutatták nekik a kormány által megtárgyalt részletes kiadáscsökkentési intézkedések listáját. A JP Morgan londoni stábja ebből azt állapította meg, hogy a készülő konszolidációs csomagban "különös hangsúlyt kap" a foglalkoztatás növelése és a szürkegazdaság méretének csökkentése, és a tervezett intézkedések között szerepel a munkanélküli juttatások és a rokkantsági nyugellátás szűkítése, a korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása, a gyógyszertámogatások csökkentése és az állami adminisztráció költségeinek visszafogása.

A cég szerint a költségvetési csomag mérete a tájékozódó látogatás idején még nem volt végleges, de a legvalószínűbbnek egy 600-800 milliárd forintos intézkedéscsomag látszik. A JP Morgan elemzői közölték ugyanakkor, hogy látnak lehetőséget ennél nagyobb összértékű tervezetre is. A ház azt valószínűsíti, hogy a kiigazítás hozzávetőleg 60 százaléka ered majd a kiadási oldalról. A JP Morgan elemzői közölték, hogy a tervezett lépések "összességében jó irányúnak" tűntek számukra a versenyképesség javítása, egyben a 2012 utáni időszak államháztartási hiánycsökkentése szempontjából. (MTI)