Elemzők: 2017-től várható fokozatos kamatemelés
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul, 1,35 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a a kamatok hosszabb távon alacsonyan tartását az Európai Központi Bank (EKB) további mennyiségi monetáris lazítása, a külső sérülékenység meredek csökkenése, az MNB önfinanszírozási programja és az ország kockázati megítélésének várható további javulása, valamint a jövőre várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják.
Az elemző felidézte: az MNB az utóbbi hónapokban leszögezte, hogy a kamatcsökkentési sorozatot befejezettnek tekinti, ugyanakkor további, nem hagyományos lépéseket tehet a hosszabb futamidejű kamatok leszorítására, miközben az alapkamatot pedig "igen hosszú ideig" alacsonyan kívánja tartani. Ezt támogatja, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 közepe előtt nem tűnik valószínűnek, valamint az is, hogy a gazdaság kibocsátási szintje elmarad a potenciálistól - tette hozzá.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint abban az esetben, ha a várakozásoktól jelentősen elmarad a negyedik negyedéves gazdasági növekedési ütem, "alternatív forgatókönyvként" 2016 második negyedévében újabb kamatcsökkentésbe kezdhet a jegybank.
Kitértek arra, hogy nemzetközi színtéren az egyesült államokbeli jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamatdöntő ülése és sajtótájékoztatója kiemelt fontosságú. A piaci várakozások szerint a szigorítás mellett tehetik le voksukat a döntéshozók, amire 2008 óta nem volt példa a tengerentúlon. Európa esetében az EKB laza monetáris politikájának fennmaradása az irányadó. A legutóbbi döntés alkalmával újabb lazító intézkedéseket jelentett be Mario Draghi elnök, és nem elképzelhetetlen, szükség esetén jövőre további lépéseket vezethetnek be; ami a magyar döntéshozók törekvéseit is támogatja - emlékeztettek az Erste elemzői.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzőjének kommentárja szerint az indoklás megerősíti, hogy az MNB - egyelőre - lezártnak tekinti a kamatcsökkentési ciklust, és 2016 végéig szinte biztosan 1,35 százalékon tartja irányadó kamatát. Hozzátette: számítani lehet 2016 első felében a korábban bejelentett nem-hagyományos intézkedésekre; a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne.
A CIB vezető elemzője felidézte Nagy Márton, az MNB alelnökének nyilatkozatát, amely szerint akár 2018 elejéig is változatlan maradhat az alapkamat. Nem-konvencionális intézkedésekre azonban 2016 első részében még lehet számítani, a korábbi nyilatkozatok és az indoklás szerint az MNB elsősorban alacsonyabb és laposabb hozamgörbét szeretne - tette hozzá.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője összefoglalójában kifejtette: mivel a jegybank szándéka, hogy a teljes előrejelzési időhorizonton változatlan szinten tartsa az irányadó rátát, a figyelem az alapkamat mértékéről egyre inkább a nem hagyományos eszközökre kerül át. Felidézte: Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője korábban úgy fogalmazott, hogy a monetáris tanács "finomhangolhatja" monetáris politikai eszköztárát, mivel a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások lehetőséget adnak a további lazításra. Elsősorban a jegybank önfinanszírozási programját érintheti a módosítás, ezen belül is a hozamgörbe hosszú lejáratait célozhatja a jegybank - jegyezte meg. (MTI)
