Miért nem tudja a Bitcoin áttörni a 90 000 dollárt, még „tökéletes” inflációs adatok mellett sem?
December 22-én ismét megismétlődött a jól ismert forgatókönyv: a BTC megközelítette a 90 ezer dollárt, majd visszapattant. Aki figyelte az order bookokat a Binance és a Coinbase tőzsdéken az európai kereskedési időszakban, láthatta, hogy nem pánikszerű lakossági eladásról van szó. A 90 000 dollár körüli eladási fal folyamatosan „frissült”, ami kifinomult, limitáras eladásokra utal – tipikusan nagy szereplők részéről.
Mit jelent valójában a „tökéletes” inflációs adat?
A címszámok első ránézésre kifejezetten kedvezőek voltak. A novemberi amerikai CPI éves alapon 2,7%-ra csökkent, szemben a várt 3,1%-kal, míg a maginfláció 2,6%-ra esett vissza. Elméletben ez pontosan az a környezet, amelyet a kockázatos eszközök – köztük a Bitcoin – „szeretnek”: alacsonyabb infláció, olcsóbb pénz, lazább pénzügyi feltételek.
Csakhogy van egy komoly csillag a jelentés mellett. Egy hathetes amerikai kormányzati leállás miatt az októberi CPI-adat nem készült el, így a novemberi számok egy része becsléseken alapul. A lakbérek és egyes szolgáltatások – amelyek jelentős súlyt képviselnek az inflációs kosárban – nem valós piaci mérésekből, hanem modellezett adatokból származtak.
Ez kulcskérdés a nagy tőke számára. Amikor több ezer milliárd dollár sorsa becsült adatokon múlik, az intézményi befektetők inkább kivárnak.
A Fed óvatos, a piac is az
A Federal Reserve részéről is érzékelhető volt az óvatosság. John Williams jegybankár ugyan „biztatónak” nevezte az inflációs adatot, de hangsúlyozta, hogy a kormányzati leállás torzítja mind az inflációs, mind a foglalkoztatási statisztikákat. Magyarán: jó az irány, de egyetlen adat még nem elég a pénzcsapok teljes megnyitásához.
Williams szerint jelenleg „nincs azonnali szükség” további kamatcsökkentésekre, a monetáris politika pedig „kiegyensúlyozott”. Fed-nyelvre lefordítva ez azt jelenti: ne számítsunk újabb pénznyomtatási hullámra egyhamar.
Ez a Bitcoin szempontjából azért kritikus, mert 2025-ben a BTC egyre inkább makroeszközként viselkedik. A CPI-napokat a kriptokereskedők már úgy figyelik, mint a részvénypiacon a gyorsjelentési szezont. Ha az inflációs adatok zajosak, a piac pedig arra számít, hogy a reálkamatok hosszabb ideig magasak maradnak, a Bitcoin iránti kockázatvállalási kedv is visszafogott marad.
A Bitcoin árfolyam alakulása az elmúlt évben

Miért nem hajtja feljebb az árfolyamot a jó makrókörnyezet?
Bár a Fed már háromszor csökkentett kamatot, a reálhozamok – az inflációval korrigált kamatok – továbbra is vonzóak. A 10 éves inflációkövető amerikai államkötvények (TIPS) reálhozama nagyjából 1,9% körül mozog. Ezzel szemben 2020–2021-ben ezek a hozamok negatívak voltak, ami „büntette” a készpénztartást, és a befektetőket Bitcoinba és más kockázatos eszközökbe terelte.
Most viszont a biztonságos állampapírok is hozamot kínálnak, így nincs akkora kényszer a Bitcoin vásárlására bármi áron.
Ráadásul bár a Fed december 1-jén leállította a mennyiségi szigorítást (QT), hangsúlyozta, hogy az új eszközvásárlások technikai jellegűek, nem pedig egy újabb, teljes körű mennyiségi lazítás (QE) részei. Ez inkább karbantartás, mint gyorsítás – nincs likviditási cunami, ami áttolná a BTC-t a 90 000 dolláros falon.
Japán és a kifáradó Bitcoin-likviditás szerepe
A globális képet tovább árnyalja, hogy a Bank of Japan 0,75%-ra emelte az alapkamatot, ami évtizedek óta nem látott szint. Sok globális alap évekig olcsó jenben finanszírozta kockázatos befektetéseit – ez volt az úgynevezett carry trade. Ahogy Japán lassan kivezeti a zéró kamatkörnyezetet, ezek a stratégiák sérülékennyé válnak, és akár Bitcoin-eladásokhoz is vezethetnek.
Közben a Bitcoin saját piacán is látszanak a fáradás jelei. On-chain adatok szerint a BTC piaci mélysége – vagyis a vételi és eladási ajánlatok mennyisége az aktuális ár közelében – mintegy 30%-kal csökkent a 2025-ös csúcshoz képest. Vékonyabb order bookok mellett már kisebb ügyletek is nagyobb ármozgást okoznak.
Az ETF-piacon is hűlt a lelkesedés: novemberben több milliárd dollárnyi tőke áramlott ki a Bitcoin ETF-ekből, ami elszívta azt a keresletet, amely októberben egészen 126 000 dollárig repítette az árfolyamot.
Mit tehetnek az átlagos Bitcoin-befektetők?
Ez a patthelyzet jó emlékeztető arra, hogy a makroadatok gyakran zajosak és késleltetettek, miközben a befektetett pénzünk nagyon is valós. A nagy szereplők ilyenkor kivárnak egy „tiszta” inflációs adatot, mielőtt nagy pozíciókat nyitnának – ezt a türelmet a kisbefektetők is átvehetik.
Ha már van Bitcoinod, az oldalazás egy kerek árszint alatt teljesen normális jelenség. 2025-ben a BTC már elakadt 70 és 80 ezer dollárnál is, mielőtt továbbmozdult volna. A kulcskérdés nem az, hogy mi lesz a következő 5 000 dolláros mozgás, hanem hogy a pozíciód összhangban van-e a kockázattűréseddel és az időtávoddal.
Vásárlásnál pedig érdemes óvatosnak lenni: az „infláció csökken” önmagában nem zöld jelzés. A reálkamatok pozitívak, Japán szigorít, a Bitcoin-likviditás vékonyabb. Ebben a környezetben mind felfelé, mind lefelé jöhetnek éles mozgások. A rendszeres, kisebb összegű vásárlás (DCA) sokak számára kezelhetőbb stratégia lehet, mint egyetlen nagy beszálló.