Elemzők: a vártnál jobban nőttek a decemberi bérek
A bruttó átlagkeresetek 5,2, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal haladták meg az előző évit 2011-ben. Decemberben a bruttó átlagkeresetek 10,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a versenyszférában 9,5, a költségvetési szektorban 10,7 százalékkal nőttek.
A nemzetgazdaságban - a legalább öt fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 692 ezer fő volt 2011 január-decemberben, 10 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta, hogy tavaly decemberben a várakozásoknál jóval erőteljesebben nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest.
Ez a kiemelkedő ütemű bérnövekedés ugyanakkor kizárólag bázishatásnak köszönhető, mivel az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) bevezetése miatt a munkáltatók 2010 decemberéről 2011 januárjára halasztották a bónuszok és prémiumok kifizetését, így a bázis kifejezetten alacsony volt. Ugyanezen okból viszont a januári adat mutat majd alacsony bérnövekedést. A bónuszfizetések nélküli rendszeres bérnövekedés a versenyszférában ugyanakkor 5,1 százalékra lassult az előző havi 5,4 százalékról.
A nettó bérek 11,4 százalékkal nőttek, ami a tavaly decemberi 4,1 százalékos inflációval korrigálva 7 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményez, 2011-ben összességében 2,4 százalékkal nőttek a reálbérek. A családi adókedvezményekkel azonban mind a nettó, mind a reálbér növekedés ennél jóval nagyobb volt - hívja fel a figyelmet Suppan Gergely.
Szerinte idén a minimálbér-emelés és az ajánlott béremelések miatt erőteljes bruttó bérnövekedés várható, amitől a nettó bérnövekedés üteme lényegesen elmaradhat az adójóváírás kivezetése miatt. Ez utóbbi azonban az alacsonyabb jövedelműek számára lehetővé teszi a családi adókedvezmények igénybe vételét, így összességében idén is a nettó bérek növekedésére számít a szakértő, ami azonban kissé elmaradhat az idénre várt átlagos 4,9 százalékos inflációtól.
Suppan Gergely elemzésében hozzáfűzi: kedvezőtlen folyamatokat tükröz, hogy a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél az alkalmazásban állók száma decemberben 1,2 százalékkal csökkent, ezen belül a versenyszféra létszáma 0,3 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője is az alacsony 2010-es bázissal magyarázza a tavaly decemberi bérek vártnál nagyobb növekedését.
Suppan Gergelyhez hasonlóan kifejtette: a 2010 decemberi bázis azért volt nagyon alacsony, mert a vállalatok a 2011-ben életbe lépő kedvezőbb adózási feltételek miatt januárra halasztották a bónuszkifizetéseket. A rendszeres keresetek növekedési üteme ugyanakkor nem változott jelentősen a korábbi trendhez képest, ami arra utal, hogy - a szokásoknak megfelelően - jelentős bónuszkifizetés volt tavaly decemberben. A szakértő szerint idén nem folytatódik a kétszámjegyű bérnövekedés, vagyis a bruttó bérnövekedés visszatér a rendszeres keresetek növekedési üteme, vagyis durván 5 százalék köré.
Árokszállási szerint bizonytalansági tényező a minimálbér jelentős megemelése, illetve az elvárt béremelés, amelynek teljesítése nehezen becsülhető. Január-februárban ez ismét bérnövekedést eredményezhet, ugyanakkor az is lehet hogy a vállalatok munkaidő-csökkentéssel, vagy akár létszámleépítéssel tudják "lereagálni" ezt az emelést. A béradatok összességében magasabbak lehetnek mint azt egy stagnálás közeli gazdaság indokolna, de figyelembe kell venni, hogy ezt valószínűleg a munkaidő vagy munkaerő csökkenésén keresztül kompenzálják a cégek, így a bértömeg nem lesz magasabb. (MTI)
