Elfogadták az EU-csúcson a növekedési paktumot

Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó Dánia miniszterelnöke közös sajtótájékoztatón közölte, hogy a növekedési paktum céljaira összesen 120 milliárd eurót mozgósítanak.
    

Olyan intézkedésekről van szó, amelyek reményeik szerint szinte azonnal hatnak a növekedésre. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelésével az intézet hitelkapacitása 60 milliárd euróval nő, és a többletforrást uniószerte gazdaságélénkítő programokra használhatják majd fel. Hasonló nagyságrendre rúg a tagországoknak területi, illetve ágazati támogatásként járó, de fel nem használt forrásokból átcsoportosítható összeg. További közel 5 milliárd eurót fordítanak az uniós érdekű, fontos infrastrukturális beruházások támogatását szolgáló, úgynevezett projektkötvények kísérleti szakaszának finanszírozására.
    

Orbán Viktor miniszterelnök, még az értekezlet előtt nyilatkozva, arról is beszélt: Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Hozzátette: saját növekedési programjának elindításával Magyarország nem várhat az európai uniós döntésekre, "egyetlen perc veszteség nélkül" cselekedni kell e program beindításával.
    

Az esti sajtótájékoztatón Van Rompuy megerősítette, hogy a csúcstalálkozó hátralévő részében az euróövezeti stabilitást rövid és hosszú távon szolgáló lehetőségekről tárgyalnak. Jelezte, hogy egyes tagállamok szeretnék összekötni a két témát, de közös döntés erről egyelőre nincs.
    

Uniós források szerint utóbbi megjegyzésével egyebek között arra is utalt, hogy legalább két tagállam (Olaszország és Spanyolország) még csak feltételesen hagyta jóvá a növekedési döntéseket.
    

Korábbi jelzések szerint elsősorban Mario Monti olasz miniszterelnök kardoskodik amellett, hogy már ezen a találkozón olyan elhatározások szülessenek, amelyek elegendő jelzést adnak a nemzetközi pénzügyi piacoknak az euróövezeti stabilitás javulásáról.
    

A csúcstalálkozó alatt az eurózóna országainak szakértői olyan konkrét intézkedéseken is dolgoztak, amelyek révén gyorsan elérhető, hogy Olaszország és Spanyolország számára a jelenleginél olcsóbbá váljék a kölcsönfelvétel a nemzetközi piacokon. Az egyik ötlet olyan kötvények kibocsátásának lehetősége volt, amelyekre állami vagyonból fedezetet is nyújtanak, így biztonságosabbnak tekinthető más kötvényeknél, és alacsonyabb kamatokkal értékesíthetők. Másik tárgyalás alatt álló téma az, hogy az uniós stabilitási mechanizmus forrásaiból közvetlenül is lehessen bankokat feltőkésíteni, ne csupán a tagállamoknak nyújtott támogatáson keresztül.
    

Az uniós vezetők találkozója pénteken is folytatódik, sőt a 27 tagország vezetőjének megbeszélését egy euróövezeti külön-csúcstalálkozó is követi.
   

A mostani kétnapos értekezleten egyeztetnek arról a hosszabb távú gazdasági vízióról, amelynek célja, hogy kiteljesítse a nevében már működő Pénzügyi és Gazdasági Uniót. Az állam- és kormányfők számára Van Rompuy, Barroso, valamint Mario Draghi európai központi banki elnök és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának vezetője készített erről jelentést, amely mindazonáltal még csak a körvonalait vázolja fel a megteendő útnak. Ennek elemei közé tartozik a bankunió, majd a még szélesebb körű gazdasági együttműködést jelentő költségvetési unió is. (MTI)