Elfogadták az uniós igazságügyi miniszterek az európai öröklési rendeletet
A pénteken Luxembourgban tartott tanácskozáson - amelyen Magyarországot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter képviselte - ezzel révbe jutott az öröklési rendelet ügye. A jogszabály szakértői szintű előkészítése 2009 végén kezdődött, és a magyar elnökség egyeztető tevékenysége kiemelkedő mértékben járult hozzá a megállapodáshoz.
Az öröklési rendelet egységes szabályokat teremt az öröklési jogi eljárásokkal kapcsolatos joghatóság és az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok terén, valamint lehetővé teszi az öröklési ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését, az öröklési jogviszonyokat érintő közokiratok tagállamok közötti szabad forgalmát. A rendelet mindemellett bevezet egy új európai jogintézményt, az Európai Öröklési Bizonyítványt, amely valamennyi tagállamban egységes jogi hatásokat fejthet ki.
Az Európai Unióban 12,3 millióan élnek a hazájukon kívül más tagállamban, és évente 450 ezer "határon átnyúló" öröklési ügy keletkezik. A 27 tagállam eltérő jogszabályai azonban eddig nagyon bonyolulttá tették az öröklési ügyek intézését olyan esetekben, amikor az elhunyt valamely más tagállamban hagyott hátra vagyont.
A tárgyalások nehézsége abból fakadt, hogy az öröklési jogot a polgári jog egyéb területeinél sokkal erőteljesebben befolyásolja az adott tagállam társadalmi-kulturális közege. Két, némileg ellentétes irányú követelményt kellett egyidejűleg szem előtt tartani: egyfelől azt, hogy a rendelet valóban polgárbarát legyen, kiküszöbölje a jogi eljárások megkétszerezését, másrészt azt, hogy az ne érintse azokat a jogterületeket, amelyeknek a szabályozása a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik. Ilyen terület különösen az anyagi öröklési jog, az öröklési eljárások nemzeti jogi rendszere, valamint egyes kapcsolódó szakterületek, például a nemzeti ingatlan-nyilvántartási rendszer.
A magyar elnökség erőfeszítéseinek eredményeképpen a tavaly júniusi igazságügyi miniszteri ülésen már elfogadták a politikai kompromisszumos csomagot, és az nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dán elnökség alatt a munka végleg lezárulhatott.
A luxembourgi tanácskozás témái között szerepelt még az EU bécsi székhelyű alapjogi ügynökségének a 2013 és 2017 közötti időszakra szóló keretprogram-tervezete, a közös európai adásvételi jog tervezete, valamint a büntetőeljárás során ügyvédi segítséghez és kommunikációhoz való jogról szóló irányelvtervezet. A miniszterek egyeztettek az igazságügyi területen 2014 és 2020 között rendelkezésre álló pénzügyi programokról, amelyek között az Európai Bizottság előterjesztése alapján a polgári és büntető igazságügyi együttműködésre, az alapvető jogokra, az adatvédelemre, a gyermekek jogaira, valamint a diszkrimináció elleni küzdelemre vonatkozó kezdeményezésekre kerülhet sor. Megvitatták továbbá a polgári ügyekben született ítéletek elismerését és végrehajtását szabályozó rendelet felülvizsgálatát. (MTI)
