Elkészült az első magyar patkánytérkép

A Sokk a rovar Facebook-oldal 2020-ban először a Magyarországon néhány évtizede megjelent invazív címeres poloskákról készített térképet. Vannak azonban olyan kártevők is, amelyekkel kényszerűségből már évszázadok óta együtt kell élnünk, mégsem mérte fel az országos elterjedtségüket még senki. Ezért Magyarország egyik legrégebbi rágcsáló- és rovarirtószergyártó, valamint kártevőirtó cége, a Bábolna Bio most arra vállalkozott, hogy a kártevőkkel foglalkozó Sokk a rovar Facebook közösség segítségével létrehozza az országos patkánytérképet, amely az egerek előfordulását is megmutatja.

Eddig idehaza csak a patkányok elterjedtségéről gyűjtöttek részlegesen adatokat néhány nagyobb településen, de évtizedes, részletes idősorok egyedül Budapestről állnak rendelkezésre.

A térkép alapjául szolgáló kérdőívet 4000 érdeklődő töltötte ki, így nagy adatbázis alapján mutatható be, hol mennyire elterjedtek az országban ezek a rágcsálók. A felmérés szerint nincs olyan vidéke az országnak, ahol ne lennének jelen a patkányok és az egerek, de az egyes megyék és települések között nagyon nagyok a különbségek. Lakosságarányosan a legkevesebb bejelentés a dunántúli megyékből jött, a legtöbb pedig Békésből, Borsodból, Hevesből és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. A patkányok és egerek előfordulása összeségében hasonló képet mutat, azonban a két kártevő elterjedtségében is vannak jelentős különbségek, akár ugyanabban a megyében is.

Míg például Borsodból jött lakosságarányosan a legtöbb egérészlelés, addig a patkányoknál a megye nincs a legfertőzöttebbek között. Patkányokból a legkevesebb bejelentés egyértelműen a dunántúli megyékből érkezett, egerek azonban a Nyugat-Dunántúl kivételével itt is szép számmal vannak. A nagyvárosok között is előfordulnak akár többszörös eltérések, de általában ezeknek a településeknek az adatai nagyságrendileg megegyeznek a saját térségükével.

Az országos patkány- és egértérkép megyei és települési adatait interaktív formában itt lehet megtekinteni. Érdekesség, hogy a nagyobb települések közül a lakosságarányos bejelentések alapján a patkányoknál és az egereknél is Sárbogárd, Gyomaendrőd és Kisújszállás végzett az első három helyen, csak más sorrendben. A települések észlelési toplistája itt látható. A térképen nem szerepelnek a budapesti adatok, mivel a lakossági bejelentésekről a Fővárosi Önkormányzat folyamatosan gyűjti az információkat, így ezekkel a kérdőíves kutatás számai nem összevethetőek.

A felmérés során arra is válaszolt a mintegy 4000 megkérdezett, hogy észlelt-e változást a patkányok és egerek számában az elmúlt időszakban. A válaszokból az derült ki, hogy a többség szerint nőtt ezeknek a rágcsálóknak a száma a környezetükben. A kártevőket jelentők legnagyobb része patkányból és egérből egyaránt több példányt észlel évente.

A patkányok és egerek amellett, hogy közegészségügyi veszélyt jelentenek, akár komoly gazdasági károkat is tudnak okozni, így ellenük még akkor is folyamatosan védekezni kell, ha jelenlétük éppen nem látható, ezzel ugyanis elejét lehet venni az elterjedésüknek – hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára Dr. Bajomi Dániel, a Bábolna Bio Kft. ügyvezetője.

A szakember szerint a felmérés adatai azt mutatják, hogy az egyéni, lakossági védekezés, az irtószerkihelyezés mellett sok településen szükség lenne a szervezett és folyamatos kártevőmentesítésre, mert tartósan csak így lehet visszaszorítani a patkányok és egerek jelenlétét.

A Sokk a rovar Facebook oldalon már elérhető a következő kártevőtérkép kérdőíve. Ezúttal abban kérik az érdeklődők segítségét, hogy több ezer észlelés alapján megrajzolhassák az ország kullancstérképét. A veszélyes betegségeket is terjesztő vérszívókról szóló kérdőívet itt lehet kitölteni a Sokk a rovar Facebook-oldalon.