Előírásokkal nem párosul a kínai államkötvény-vásárlás
A nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: a kormány azért nem mondott eddig részleteket a magyar államkötvények kínai megvásárlásáról, mert "a két kormányfő között az elvi megállapodás született meg, ennek részleteit, a valutanemtől az időzítésen keresztül az összegszerűségig, a következő hetekben kell kidolgoznunk. A megbeszélések eddig is folyamatosak voltak, ez most fel fog gyorsulni, és reményeink szerint valamikor az ősz folyamán olyan megállapodást írunk alá, amelyben már benne lesz, hogy mindez mit és mennyit jelent, milyen feltételek mellett".
A Kína és Magyarország közötti későbbi gazdasági kapcsolatok alakulásáról elmondta: "Vannak nagyon konkrét szerződések, mint a Huawei esetében, a BorsodChem és a Bank of China megállapodása vagy a citromsavgyár létesítése". "Vannak olyanok, amelyeknél az újdonság és a stratégiai pont a döntés megszületése és kimondása. Ilyen a pénzügyi együttműködés is, amelynek az államkötvény-vásárlás csak az egyik lába. A másik az a kínai döntés, hogy készek magyarországi projektek finanszírozásában részt venni, és ehhez kijelölték az ottani fejlesztési bankot és az egymilliárd eurós induló nagyságrendet" - húzta alá Fellegi Tamás.
Utalt arra: a kínaiak is végiggondolták, hogy az ő gazdaságstratégiájuk alapján mi az, amihez leginkább kapcsolódnának, ilyen konkrét terv a budapesti repülőtér és a belváros vasúti összeköttetése, ami komoly minőségi javulás hozhat az ország közlekedési-turisztika infrastruktúrájában. A tárgyalásokon felmerült kereskedelmi és logisztikai központ kapcsán a nemzeti fejlesztési miniszter megjegyezte: "ha itt a Kínai Népköztársaság, nem pedig egy vállalat létesít kereskedelmi és logisztikai központot, akkor infrastruktúrát kell idehoznia, hogy a saját vállalatait kiszolgálja. Kell egy pénzügyi infrastruktúra, mert a kínai vállalatok működését nyilván kínai bankokon keresztül, kínai pénzből fogják finanszírozni. Meg kell csinálni az üzleti és a fizikai infrastruktúrát, a szükséges közúti, vasúti és ingatlanfejlesztéseket" - ismertette a miniszter.
Az elmúlt napok egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügyéről elmondta: "megbízunk a Mol menedzsmentjében, azaz nem gondolom, hogy a magyar államnak tárgyalási feladata lenne Mol-ügyben". Kijelentette: "a Mol megtudja védeni magát". Az energiapolitikáról, illetve az energiastratégiáról szólva elmondta: Pakson folyamatban van egy stresszteszt a nukleáris biztonsági szint célzott ellenőrzésére. Ez a folyamat valamikor ősszel zárulhat le, így a tervek szerint október végére a teljes jelentésnek rendelkezésre kell állnia. Szeptemberben az Országgyűlés elé kerül a hosszú távú energiastratégia is, amely világos politikai irányokat jelöl ki arról, hogy a következő évtizedekre hogyan képzeli el a kormány az ország energiaellátását. Kiemelte: "elképzeléseink szerint az atomenergiának fontos szerepe maradna, de erről még nincs kormánydöntés, az csak október után várható".
A magyar-orosz viszonyt feszegető újságírói kérdésre elmondta: "Azt gondolom, hogy az elmúlt egy évben nem erodálódott a magyar-orosz viszony, sőt, egy erodálódást sikerült megfordítanunk ... "Eltakarítottunk egy konfliktusforrást, sikerült megoldani, hogy a Mol tulajdonosi struktúrájából kikerüljön egy bizonytalansági tényező, és megnyitottuk a lehetőséget annak, hogy hosszú távú jó viszony alakuljon ki az orosz és a magyar partnerek között" - szögezte le Fellegi Tamás. (MTI)
