Elrepült a könyvelés és vele 600-700 millió forint is!
Varga Jenő elnök-igazgató azt mondta: legalább 8-10 felszámolási kérelem volt már a cég ellen a Zala Megyei Bíróságon, amely végül november 10-én jogerősen elrendelte a CCA felszámolását. Hozzátette: a legfőbb szempontja a felszámolás során az, hogy a már meglévő ingatlanvagyonra és az itt lévő eszközökre alapozva "Sármellék legyen a Dunántúl legjelentősebb légi bázisa".
A CCA egy ideje már a fegyveres biztonsági őrzést sem tudta kifizetni, ami egy nemzetközi repülőtér esetében elengedhetetlenül fontos többek között a radartechnika, az éjszakai leszállást is lehetővé tévő fény- és biztonságtechnikai rendszer megóvása érdekében. A cég ingatlanvagyonát a repülőtéren lévő épületek és az ahhoz kapcsolódó eszközök jelentik, de Varga Jenő azt is elmondta, hogy az itt lévő berendezések egy részére már jelentettek be igényt azzal, hogy a CCA azokat csak bérelte.
A tartozás összegéről azért sincsenek még pontos adatok, mert a hitelezőknek 40 nap áll rendelkezésükre igényeik bejelentésére, másrészt a társaság ügyeit megismerve az derült ki, hogy a CCA-nak jelenleg "könyvelése sincs" - fogalmazott a felszámoló. Varga Jenő kifejtette, hogy a balatoni turizmus és a környék felemelkedése szempontjából rendkívül fontos a Fly Balaton. Szándéka szerint ezért legkésőbb jövő tavasszal ismét működőképessé kell tenni a repülőteret, de nemcsak az idegenforgalomra, hanem az itt lévő termelési, szállítási, logisztikai lehetőségekre is alapozva kell építeni a jövőt. Szabó Vendel, Sármellék polgármestere az MTI érdeklődésére hétfőn arról számolt be, a két tulajdonosnak, vagyis Zalavár és Sármellék önkormányzatának a felszámolóval együttműködve szintén az a törekvése, hogy ne szakadjon meg az üzemeltetési jogosítvány, a nemzetközi kereskedelmi besorolás sem.
Kifejtette, hogy a két önkormányzatnak több mint 30 millió forinttal maradt adósa a társaság, amely az utóbbi két évben nem fizette ki sem a bérleti, sem a koncessziós díjat. Idén kora ősszel szerződést is bontottak a CCA-val úgy, hogy a repülőteret változatlan feltételekkel használhatják ameddig szükséges, ezzel a még korábban szerződött járatok érkezését biztosítani lehetett.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács napokban megjelentetett, az elmúlt 10 év fejlesztéseiről szóló kiadványa szerint a sármelléki Fly Balaton repülőtér egy - pontosabban nem meghatározott - 130 millió forintos összköltségvetésű projektjéhez 53 millió forintos támogatást nyert az elmúlt években. Szabó Vendel az MTI-nek ezzel kapcsolatban meglepődve mondta: erről eddig nem volt tudomása, "ebbe nem voltunk beavatva".
Hozzátette, hogy amikor 2005-ben a CCA bérlőként elindította a fejlesztéseket, a Balatoni Fejlesztési Tanács a tervek elkészítéséhez, a fénytechnika és a biztonsági berendezések beszerzéséhez 65 millió forintos támogatást biztosított. Az önkormányzatok már hónapokkal ezelőtt tárgyalásokat kezdtek azért, hogy új bérlőt találjanak a repülőtérre, és az érdeklődések azóta is folyamatosak. Ezen a héten két külföldi érdeklődő magyarországi képviselőivel is találkoznak, de a légimentők itt működő bázisának jövőjéről is tárgyalni fognak - mondta el Szabó Vendel. A nyilvános cégadatok szerint a Cape Clear Aviation Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztő (CCA) Kft. tulajdonosai között a legutóbbi, idén márciusi változásbejegyzés szerint egy brit és három ír magánember szerepel - közöttük a 2009 januárjától ügyvezető Jonathan Moore -, továbbá 2008-tól a ciprusi bejegyzésű Roxino Investments és 2006-tól a budapesti székhelyű, ingatlanhasznosítással foglalkozó Quadrator Kft.
Ez utóbbi tulajdonosai közt szerepel a 2009 elején a CCA ügyvezetői posztjáról lemondott Gubicza Ágoston, valamint Parditkáné Nógrádi Cecília. A CCA október 10-én jelentette be, hogy ideiglenesen ismét bezárja az általa üzemeltetett sármelléki Fly Balaton repülőteret, amelyet a téli szüneteltetés után idén áprilisban nyitott meg újra. Az akkori közlés szerint áprilistól októberig mintegy 15 ezer utas vette igénybe a sármelléki repülőteret. A Fly Balatont bérlőként üzemeltető CCA 2004-ben 99 évre vette bérbe a tulajdonos Zalavár és Sármellék önkormányzatától a repülőteret. A tavaly még közel 120 ezer utast fogadó leszállóhelyet 2008. október végén elhagyta legnagyobb partnere, a Ryanair, ezt követően idén áprilisig zárva volt a repülőtér. Az újbóli indítás érdekében Hévíz, Keszthely és Zalakaros önkormányzata, valamint térségbeli szállodák és a hévízi Mutsch Ungarn Reisen összesen közel 30 millió forintot adtak össze.
