Energiahatékonysági törvényjavaslat az uniós célkitűzések teljesítése érdekében
A javaslat célja az 2012. október 25-én elfogadott európai uniós irányelv átültetéséhez szükséges szabályozás megalkotása és a jogharmonizációhoz kapcsolódó törvényi módosítások elvégzése. Ennek az irányelvnek a célja az energiahatékonyság előmozdítása az Európai Unióban, ezen keresztül az EU 2020-ig elérendő 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzésének teljesülése. Az irányelv alapján minden tagállamnak meg kell állapítania egy úgynevezett nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzést, ezért a javaslatban foglalt intézkedések a nemzeti célérték teljesülését biztosítják - olvasható az általános indoklásban.
Az előterjesztés szerint a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek felújításának ösztönzésére hosszú távú stratégiaként Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát kell kidolgozni. A javaslat rögzíti, hogy ezt a stratégiát háromévente kell felülvizsgálni. Ezt a javaslat a kormány feladataként nevesíti, és a kabinetnek meg kell küldenie az Európai Bizottság számára is. Tekintettel arra, hogy a stratégiában foglalt adatoknak a Nemzeti Energiastratégiában foglalt adatokon kell alapulniuk, összhangban kell lenniük a kormányzati energiapolitikai intézkedésekkel, előrejelzésekkel, ezért a stratégia-alkotással kapcsolatos előkészítő feladatok is szükségszerűen az energiaügyekért is felelős nemzeti fejlesztési miniszter felelősségi körébe tartoznak a kormányzaton belül.
Az épületenergetikai stratégia felülvizsgálatát a nemzeti fejlesztési miniszter végzi 2014. április 30-át követő minden harmadik év április 30-ig. A kormány energiahatékonysági feladatait is részletezi a javaslat, valamint rögzíti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hasonló feladatait. Így például azt, hogy a hivatal nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat, névjegyzéket vezet az energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről, értékelést készít a földgáz- és villamosenergia-hálózatok energiahatékonysági potenciáljáról, valamint részt vesz a különböző villamosenergia-termelő létesítmények tervezésében.
A törvény kimondaná azt is, hogy energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá esnek a központi kormányzat által használt, állami vagy központi kormányzati tulajdonban lévő fűtött vagy hűtött, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben meghatározott követelményértéket el nem érő, és 500 négyzetmétert - 2015. július 9-étől pedig a 250 négyzetmétert - meghaladó hasznos alapterületű épületek. Évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül azoknak a felújítását, amelyeknek alapterülete eléri a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3 százalékát.
A felújításnak legalább a jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek meg kell felelnie. A javaslat kitér arra is, hogy milyen energiahatékonyság- javító intézkedéseket kell tenni a végfelhasználási energiamegtakarítás érdekében. A végrehajtási időszakban, azaz 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben az összes energiaelosztó vagy az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás által a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 százalékának legalább megfelelő új megtakarítást kell elérni a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában.
Ez a kötelezettség a végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettség, amelynek teljesüléséért a kormány felelős. Részletesen kitér a javaslat az energiatermelő létesítmények, hőenergiát szállító hálózatok és hulladékhőt termelő ipari létesítmények hatékony működtetésére, valamint az energiafogyasztók és a piaci szereplők tájékoztatására. A nagyvállalatok először 2015. december 5-ig, majd azt követően négyévente energetikai auditot kötelesek lefolytatni. A kötelezetti kör, azaz a nagyvállalatok lehatárolása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben foglaltak szerint történik meg.
Nagyvállalatnak az a vállalkozás minősül, amely 250 munkavállalónál többet foglalkoztat, vagy amelynek éves forgalma meghaladja az 50 millió eurót vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót. A javaslat szerint a MEKH ellenőrzi, hogy az egyes nagyvállalatok eleget tettek-e auditálási kötelezettségüknek, és a hivatal a kötelező energetikai auditok szakmaiságát is ellenőrzi. A hivatal 2016. december 31-ig nem állapít meg bírságot az energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt. (MTI)
