Erste: kötvénypiaci kilátások a régióban
Az Erste elemzése hat közép- és kelet-európai gazdasággal foglalkozik, nevezetesen Lengyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Horvátországgal.
Az elemzők szerint az egyes országok büdzséjének teljesítménye várhatóan a korábbi éveknél jóval nagyobb mértékben befolyásolja az állampapírok hozamfelárának alakulását. "A közép- és kelet-európai hatok" államadóssága abszolút értékben és relatíve (a GDP-hez viszonyítva) is sokkal kisebb, mint az euróövezet országaiban.
Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Horvátország államadóssága összesen 200 milliárd euró körüli összegre tehető, ami kevesebb, mint Görögország államadóssága (ami hozzávetőleg 300 milliárd eurót tesz ki). Ha még hozzávesszük Lengyelországot is, a hat közép-kelet-európai gazdaság összesített államadóssága 400 milliárd euró alatt marad, és ez még mindig kevesebb, mint Spanyolország 700 milliárd eurós államadóssága, illetve az 1.800 milliárd euróra tehető olasz államadósságnak még a negyedét sem éri el - olvasható az összegzésben.
Az Erste elemzése kitér arra: a magyar és a román deviza visszafogottabb sebezhetősége és a már elkezdett költségvetési konszolidáció miatt a két ország jegybankja tovább lazíthat a monetáris feltételeken. Ez viszont a hozamok további eséséhez vezet - állítják a szakértők.
Az Erste szakemberei példának Romániát említik, amely az Európai Unió egyik legalacsonyabb államadósságával büszkélkedhet, ennek révén máris nagyobb az esélye arra, hogy az államháztartási hiányt jelentősen csökkenteni tudja. Az elemzők azzal számolnak, hogy a román államkötvény hozama a mai 8 százalékról 6,5 százalék körüli értékre esik vissza még a nyáron.
Az unióban most az egyik legkisebb arányú költségvetési hiánnyal rendelkezik Magyarország, ez alapozhatja meg, hogy az állampapírok hozama a jelenlegi átlagosan 7 százalékról az idei év végére 1 százalékponttal csökkenhet. A cseh és a szlovák állam nagymértékű nettó értékpapír-kibocsátói pozícióját figyelembe véve a hozamok az emelkedő trend kockázatával néznek majd szembe, ha a befektetői hangulat romlik Közép-Kelet-Európát tekintve.
A cseh bankok viszonylag nagymértékű fölös likviditással rendelkeznek, és ez segíthet felszívni a bőséges kínálatot. Ezzel szemben a szlovák bankok már jól ellátottak állampapírokkal (összes eszközeik 20 százalékát teszik ki), hiszen szabad likviditásukat államkötvénybe fektették az euró bevezetése után. Ennek következtében a szlovák államadósság finanszírozása inkább a külföld keresletén és az Európai Központi Bank által nyújtott refinanszírozástól függ. Az államadósság egyik fokmérője a külföldi kézben lévő államkötvények aránya. Ha ez az arány magas, fennáll a gyors és nagyarányú kiszállás veszélye.
Ez a helyzet Görögország esetében is, ugyanis itt az államadósság mintegy kétharmada (a GDP 90 százaléka) külföldiek által birtokolt görög államkötvényekben testesül meg. Összehasonlításképpen: ez az arány a közép- és kelet-európai hatok esetében mintegy egynegyedre (a GDP 2-23 százalékára) tehető - olvasható az Erste Csoport elemzésében.
