Értékpapír-elszámolás és letétkezelés Magyarországon
A tanulmány részletesen ismerteti, hogy miért nem ér véget egy értékpapír-tranzakció a szerződő felek megállapodásánál és az ügylet megkötésénél, hogy pontosan mit is értünk az ügyletkötés utáni folyamatokon, és ehhez milyen intézmények, infrastrukturális feltételek szükségesek.
Nagy hangsúlyt fektet a letétkezelői iparág kialakulásának, főbb jellegzetességeinek és feladatainak bemutatására, valamint a magyar letétkezelői piac szerkezetének és sajátosságainak elemzésére. Európában az értékpapír-piaci infrastruktúra töredezett és nemzeti alapon szerveződő, amely a határon átnyúló tranzakciók esetében bonyolult, költséges és hosszadalmas elszámolási folyamatot eredményez - ismerteti az MNB honlapján közzétett tanulmányhoz készült sajtóanyag.
Az első integrációs törekvések a kereskedés terén indultak el, a tőzsdekonszolidációk révén jelentősen csökkent az Európában működő tőzsdék száma, továbbá a MiFID (Markets in Financial Instruments Directive - a pénzügyi eszközök piacairól szóló EU-irányelv) 2007-es implementálása után megjelentek az alternatív kereskedési platformok (MTF) is.
A kereskedés utáni folyamatok esetében nem beszélhetünk még hasonló mérvű konszolidációs eredményről, az elszámolóházak és értéktárak száma az elmúlt időszakban alig változott. Azonban összességében elmondható, hogy a konszolidáció a kereskedés utáni folyamatokat kiszolgáló intézmények körében is elindult. A magyar letétkezelői piac vizsgálatakor három irányt különböztethető meg: a külföldi befektetők által tartott, a KELER-ben kibocsátott értékpapírok letétkezelése, a belföldi (intézményi) befektetők által tartott, külföldön kibocsátott értékpapírok letétkezelése, és a belföldi (intézményi) befektetők által tartott, belföldön, a KELER-ben kibocsátott értékpapírok letétkezelése.
A külföldi befektetők nem közvetlenül jönnek a magyar értékpapírpiacra, hanem közvetítők (elsősorban globális letétkezelők és brókercégek) szolgáltatásait veszik igénybe, vagyis nagyon ritkán fordul elő, hogy egy külföldi befektetési alap közvetlenül egy magyar székhelyű letétkezelő bankot vagy brókercéget bízzon meg az általa tartani kívánt értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciók lebonyolításával és elszámolásával. A globális letétkezelő bankok a felépített és fenntartott alletétkezelői hálózatukon keresztül képesek bármely értékpapírt bármely piacról elszámolni.
Az értékpapír-típusokat tekintve az állampapírok és a tőzsdei részvények esetében nincs szignifikáns különbség aközött, hogy az ügyfelek mely letétkezelőt választják ki értékpapírjaik letétkezeléséhez, vagyis a piac legnagyobb hányadát a számottevő mértékű külföldi ügyfélállománnyal rendelkező jelentősebb piaci súlyú letétkezelők fedik le. A befektetési jegyek esetében pedig a széles fiókhálózattal rendelkező univerzális nagybankok dominálják a piac ezen szegmensét.
A magyar értékpapírpiacon a legnagyobb értékpapír tulajdonosoknak a külföldi befektetők (36,1 százalék) tekintetők, akiket szinte azonos súllyal (22 százalék) a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a lakossági szektor követ. (A letétkezelők a lakossági tulajdonban lévő értékpapírok kezelését nem tartják ténylegesen, a szó szoros értelmében vett letétkezelésnek, csak piaci hányaduk miatt említi őket a tanulmány). A belföldi intézményi befektetők legnagyobb letétkezelőinél az állampapírok, a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek esetében hasonló arányú megoszlás tapasztalható.
A belföldi intézményi befektetők a külföldön kibocsátott értékpapírok közül a nemzetközi központi értéktárakban, Németországban és az USA-ban kibocsátott értékpapírokat részesítik előnyben. A háztartások által "választott" letétkezelők a nagy fiókhálózattal, országos lefedettséggel rendelkező bankok. A magyar letétkezelői piac viszonylag koncentrált, 2008. december 31-én Magyarországon 67 intézmény végzett letétkezelői szolgáltatásokat, s a 10 legnagyobb piaci hányaddal rendelkező intézmény fedte le a letétkezelt értékpapír-állomány 79,6 százalékát.
A magyar piac kicsi, ahol sok jó minőségű szolgáltatást kínáló letétkezelő verseng egymással az egyre kevesebb ügyfél megszerzéséért, míg a külföldi piacokon általában 2-3 letétkezelő. A tanulmány szerzői középtávon arra számítanak, hogy a kevésbé versenyképes kis letétkezelők az Európában zajló konszolidációs folyamatok hatására kivonulnak az üzletágból.