Éveken belül megvalósulhat a 40 százalékos béremelkedés?

Kutasi Gábor hozzátette, idén várhatóan 7-8 százalékos reálbér emelkedés lesz Magyarországon, mely a következő években is tartható a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása és a bejelentett járulékcsökkentés miatt. Azonban fontos a fenntartható növekedési pálya is, ami évi 2,5-2,8 százalékos átlagos növekedési ütemet jelent, így 5 év alatt elérhető a szükséges 13-15 százalékos GDP-növekedés.
   
A már megvalósult feltételek között kiemelte a csökkenő államadósságot, ami azt jelenti, hogy a GDP 1-1,5 százalékával kevesebbet kell adósságszolgálatra, kamatfizetésre fordítani, valamint a nettó exporttöbbletet és a lakossági fogyasztás jelentős bővülését. Kiemelte az 5-8 százalékos bürökrácia csökkentés hatását is, ami 5 év alatt szintén hozzájárulhat a béremelkedéshez.
   
Kutasi Gábor hangsúlyozta, a béremelkedés legjelentősebb részét, mintegy negyedét a bérhányad növekedése adhatja. A bérhányad azt mutatja, hogy a megtermelt jövedelem (GDP) mekkora hányadát fizetik ki a gazdasági szereplők munkabérekre, és mekkora része lesz tőkejövedelem. Magyarországon a megtermelt jövedelem 47 százalékát költik munkabérekre, míg Nyugat-Európában 55-57 százalék ez az arány - ismertette. A nyugati országok termelékenysége 2-3-szor magasabb, mint Magyarországé, a bérkülönbségek azonban ennél sokkal magasabbak, 4-5-szörösek, a magyar relatív munkabér fele a nyugatinak, ezért fontos a jövedelemátstrukturálás - jegyezte meg.
   
Vértesy László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója ismertette a mintegy ezer vállalat és 1500 állampolgár megkérdezésével készített, legfrissebb reprezentatív konjunktúra kutatásának eredményeit. Ezek szerint októberben "beesett" a vállalati konjunktúraindex, csökkent a vállalatok bevétele, elsősorban a GDP kétharmadát adó szolgáltató szektorban és kereskedelemben (mínusz 7 és mínusz 9 körüli érték), míg az iparban kisebb mértékben, mínusz 2 körülire csökkent az index értéke.
   
Kiemelte, a vállalatok és a lakosság is a foglalkoztatást ítéli meg a legpozitívabban (az index értéke plusz 5 körüli), annak ellenére, hogy a cégeknek az alacsony hazai kereslet miatt felesleges kapacitásuk van, nem elbocsátásban gondolkoznak, hanem bíznak abban, hogy felfut a gazdaság a következő időszakban.
   
Kitért arra, hogy a magyar vállalatok mindössze 10 százaléka exportált szeptemberben, több, mint 80 százalékuk csak hazai piacra termel. Pozitívumként emelte ki a kutató, hogy az exportáló vállalatok stabil arányban vannak jelen, és elmondta, a cégek mintegy 4 százaléka szeretne bekapcsolódni az exportba, sokan tervezik a nemzetközi piacra lépést.
  
Leginkább az ipari szektorban működő, közép- és nagyvállalatok exportálnak, amelyek főleg vállalati vevőkörrel rendelkeznek - ismertette. Ezek a cégek a nemzetközi verseny miatt többet is fejlesztenek, mint amelyek nem exportálnak - jegyezte meg.
   
A lakossági kutatásból kiderült, a foglalkoztatást pozitívan értékelik, de ennél negatívabban ítélik meg a gazdasági környezetet, bár a szubjektív anyagi helyzet értékelése javult, a tavalyi mínusz 28-ról mínusz 19-re jött fel,  és várhatóan a béremelésekkel ez tovább fog javulni - mondta.
    

Elmondta, a lakosság a saját, egyedi kiadásain (élelmiszer, rezsiköltség, üzemanyag) méri le az inflációt, ez alapján magasabb áremelkedést érzékel, mint amit a statisztikai hivatal közölni szokott átfogóbb fogyasztói kosara alapján.
   
Kitért arra, hogy a pénzügyi szektor iránti lakossági bizalmat mérő indexből kiderült: a lakosság pozitívan áll saját bankjához, biztosítójához, azonban rendszerszinten sokkal rosszabb értékeket látni, elsősorban a pénzügyi válság hatásaként. A pénzügyi szereplők közül a Magyar Államkincstár áll a legjobb helyen, majd a MNB és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal következik. Tartósan negatív tartományban van a bankok és a takarékszövetkezetek megítélése és rendkívül alacsony, mínusz 70 pont körül található a brókercégek indexe. Ez azt jelenti, Magyarországon a részvénypiac nem száll be a lakossági megtakarításokért folytatott küzdelembe, a lakosság nagyon kockázatkerülő, így a bankok tartósan alacsonyan tarthatják kamataikat - fejtette ki az elemző.