Ez a szakmai szervezetek álláspontja a reklámadó módosításról

A tervezet nem érte váratlanul a szakmát, tekintve, hogy az 5,3%-os egységes reklámadó kulcs több alkalommal is sajtónyilvánosságot látott. A Magyar Reklámszövetség és a szakmai szervezetek a reklámadó módosítási tervezetre vonatkozó benyújtandó észrevételi lehetőséggel élni fognak a május 9-ig jelzett határidőig.

A reklámadó módosítási tervezet egyértelmű adóemelést jelent

A Magyar Reklámszövetség szeretné egyértelművé tenni, hogy ez a törvénytervezet világossá teszi, a kormányzat csak néhány piaci szereplő számára kedvez, de a reklámipar összes többi szereplőjét indokolatlan adóemeléssel terheli. Tízszeres extra adóteherrel sújtja az új reklámadó tervezet azokat a vállalkozásokat például, akik eddig az 1%-os adókulcs hatálya alá estek, hiszen míg eddig egy 800 milliós árbevételű vállalkozásnak 3 millió forint reklámadót kellett megfizetnie, addig a jelenlegi módosítási tervezet szerint 37,1 millió forint adó megfizetésére kötelezik.

A reklámadó módosító javaslat a mikro- és kisvállalkozások növekedési lehetőségeit csökkenti.
A Reklámszövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az alacsony árbevételű vállalkozások számára javasolt 0%-os adókulcs csak az egészen kis reklám árbevételű körnek, azaz a mikro vállalkozások számára nyújt segítséget, mivel 100 millió forint reklám árbevételig ad könnyítést,  míg minden nagyobb árbevételű vállalkozás számára egységes 5,3 %-os tervezett adóval számol. Mindez egyértelműen csökkenti a hazai mikro- és kisvállalkozások növekedési lehetőségeit és fokozza a hazai kis- és középvállalkozások versenyhátrányát a nagyvállalatokkal és globális szereplőkkel szemben.

A tervezett 7-9 milliárd forint várt adóbevételnél lényegesen nagyobb a teljes magyar gazdaság számára okozott kár.

Mint ahogy azt a szövetség korábban is jelezte, - s amit nemzetközi tanulmányok is alátámasztanak, - az egységes adó bevezetése növeli a fogyasztói árakat, inflációt gerjeszt, elbocsátásokat eredményez és elmélyíti a versenyhátrányt a globális szereplőkkel szemben és a magyar nyelven elérhető médiatartalmak mennyiségének csökkenéséhez, és ezek minőségének nagymértékű romlásához vezet.

A szakmai szervezetek kifogásolják, hogy az új tervezetben nem esik szó a saját reklám megszüntetéséről.

A reklámadó tervezetből az is kiderül, hogy a saját reklám továbbra is az adó hatálya alatt marad, amely a 100 millió forint feletti egységes adókulcs miatt minden nagyobb terméket előállító és szolgáltatást forgalmazó cég számára óriási költségemelkedést jelent a saját reklám adófizetési kötelezettsége miatt.

A Magyar Reklámszövetség a napokban tervezi benyújtani az Európai Bizottság számára észrevételét a magyar reklámadó tárgyában indított vizsgálat kapcsán.

A Magyar Reklámszövetség felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottság 2015. április 24-én az Európai Bizottság Hivatalos Lapjában közzétette a magyar reklámadó tárgyában indított vizsgálatáról szóló határozatának bizalmas adatokat nem tartalmazó verzióját.

Ebben egyúttal az érdekelt felek által benyújtható észrevételek módjáról és határidejéről is rendelkezett. Az észrevételeket bármely érdekelt fél benyújthatja magyar nyelven a közzétételtől számított egy hónapon belül, azaz május 24-ig.

A kommunikációs iparág szakmai szervezetei a reklámadó napirendre kerülése óta egységesen fejezik ki tiltakozásukat a reklámadó koncepciójával kapcsolatosan. A szakmai szervezetek továbbra is úgy vélik, hogy a reklámadó vélt gazdasági előnyei eltörpülnek a gazdasági hátrányok mellett, ezért az alábbi szakmai szervezetek együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a  reklámadó teljes kivezetését:

Magyar Reklámszövetség
Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség
Interactive Advertising Bureau Hungary
Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete
Magyar Lapkiadók Egyesülete
Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége
Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
Magyar Marketing Szövetség
Professzionális Piackutatók Társasága
Reklám Világszövetsége Magyar Tagozata