Ezek a valódi célok az új állampapír, a MÁP Plusz mögött

Az államnak több szempontból is rendkívül megéri ez a konstrukció. Azáltal, hogy hazai forrásból finanszírozza az adósságot, az ország jóval kevésbé kitett a nemzetközi gazdasági folyamatoknak és a külföldi befektetői hangulat változásának. Az állam a több éves lejárattal hosszabb távra kiválthatja a tartozást, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor a lakosságnál tartott  forintadósság közel 90%-a egy éven belül lejár, és amit meg kell újítani. Ráadásul a magas kamat hatására előjöhet a fényre a szürkejövedelmekből származó, a párnacihában tartott készpénz is. Arról a sokszor hangoztatott érvről nem is beszélve, hogy forintban számítva könnyebben kinőhető, elinflálható az államadósság – fogalmazott az Inforádiónak adott interjújában Horváth István, a Sberbank treasury vezetője.
 
Ami a lakosságot illeti, a papírba beszállók számára a legnagyobb előny a kiszámíthatóság és stabilitás. A befektetők számára a magyar állam a második legjobb adós itthon – első a pénznyomtatás lehetőségével is bíró jegybank -, ebből következően, amíg az állam teljesítményébe vetett hit nem inog meg, addig a lakosság nem fog kiszállni a papírból. Ha mégis eladná, a hozam kamatadómentes és a papír rendkívül likvid, gyorsan visszaváltható. Az ígért hozam messze a legjobb a piacon, és bár több éves távlatban jó néhány befektetési alap magasabb megtérülést hozhat majd nála (jelentősen magasabb kockázatok mellett), a Sberbank szakértője szerint az állampapír szerencsés esetben garantál egy durván 1%-os éves reálhozamot. Ez az arány a mostani gazdasági környezetben sem számít rossznak, de mindenképpen magasabb, mint a szekrényszéfben tárolt vagy a folyószámlán parkoltatott, az értékéből az inflációval folyamatosan vesztő vagyon negatív hozama.
 
Ha elfogadjuk, hogy a konstrukció egy win-win szituáció az államnak és a magánszemélyeknek, akkor is marad egy kis jogos kétkedés, hogy mi az ára mindennek? Nos, valójában az állam ebben a formában drágábban finanszírozza magát, mintha rövidebb lejáratú devizakötvényeket bocsátana ki, tehát végül mindannyiunk számára kicsit többe kerül ez a megoldás. A népszerű papír ráadásul erős versenyt támaszt a bankszektornak, a hitelintézetek ezért várhatóan magasabb kamatú termékeket állítanak majd csatasorba, ami viszont a beruházási lendületet, végső soron a gazdasági növekedést fékezheti kismértékben. Van ára tehát ennek a megoldásnak, de a számla egyenlege csak évek múlva derül majd ki pontosan – fogalmazott interjújában Horváth István.