Ezentúl tarthatjuk a markunkat, ha késik a vonat?
A rendelet meghatározza, hogy mi számít nem vasúti balesetből származó kárnak (a vasúti baleseti károk fedezetét egy korábbi rendelet szabályozza). Ilyen az a kár, amelyet akkor szenved el az utas, amikor leszáll a vonatról, vagy felszáll arra, illetve ha a mozdony álló helyzetből hirtelen megrántja a vonatot.
E körbe tartozik a 30 percnél hosszabb késés, de ha a késés meghaladja a 180 percet, akkor az már járatkimaradásnak számít. A felsorolt károk után csak akkor kell fizetni, ha a károkozás a vasútnak róható fel. Az ilyen károk fedezetére bankgarancia- illetve biztosítási szerződést kell kötnie a vasútnak. A vasút önrésze káronként legfeljebb 50 ezer forint lehet.
A jövő kedden hatályba lépő rendelet melléklete határozza meg, hogy a különböző vasúti társaságoknak mekkora fedezettel kell rendelkezniük. Például a lista élén álló országos személyszállító vasútnak legalább évi 80 millió forintos fedezettel kell rendelkezni a szóban forgó károkra. Viszont ha a tervezett utaslétszámot megszorozva egy forinttal, nagyobb fedezeti összeg adódik, akkor az lesz az irányadó.
A helyi vasútnál a fedezet legalább évi 20 millió forint, illetve a tervezett utaslétszámot itt 25 fillérrel kell megszorozni. Az egy utasra jutó fedezet határa - amennyi kártérítést a bankgarancia, vagy a biztosítás alapján kaphat - 1 millió forint.
