Ezért vágta tovább a kamatszintet az MNB
A tanács megítélése szerint a vártnál alacsonyabb év elejei inflációs adatok megerősítették a testületnek a nyomott keresleti környezet erős árleszorító hatásával kapcsolatos értékelését. Az aktuális inflációs és reálgazdasági kilátások a monetáris kondíciók további lazításának irányába mutatnak, a monetáris politika így a törvényi felhatalmazásával összhangban, az árstabilitás elérésének és fenntartásának veszélyeztetése nélkül segítheti a gazdaság növekedését. Ugyanakkor a tavalyi év során megfigyelt számottevő javulást követően a hazai pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónapokban változékonyabban alakult - jegyzik meg.
A testület keddi közleményében a 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést azzal indokolta, hogy a magyar gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, az inflációs nyomás középtávon mérsékelt, így a 3 százalékos inflációs cél lazább monetáris kondíciók mellett is elérhető. Hozzátették: az elmúlt időszak pénzpiaci feszültsége ugyanakkor fundamentálisan nem indokolható ingadozásokat eredményezett a hazai eszközárak alakulásában, amely továbbra is körültekintő monetáris politikai döntéseket indokol.
Az MNB közölte azt is, hogy az előző, tavaly decemberi jelentésben előrejelzett 3,5 százalékos inflációval szemben 2,6 százalékos éves átlagos inflációt vár az idén, az idei GDP-bővülési előrejelzés azonban változatlanul 0,5 százalék.
A jövő évi inflációs várakozását 3,2-ről 2,8 százalékra csökkentette a jegybank a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből kedden közölt fő számok szerint. A 2014-es növekedési előrejelzését ugyanakkor 1,5-ről 1,7 százalékra javította az MNB.
A kamatdöntés után kiadott állásfoglalásában a monetáris tanács kiemeli: az elmúlt hónapok hazai makrogazdasági folyamatait a várakozásoknál visszafogottabb konjunktúra és az év első hónapjaiban meredeken csökkenő inflációs adatok jellemezték.
Az éves árindex februárra a 3 százalékos jegybanki cél alá süllyedt. A GDP év végi csökkenéséhez külső és belső tényezők egyaránt hozzájárultak, miközben néhány ágazat egyedi okok miatt átmenetileg csökkenő termelése mélyítette a visszaesést. Az év eleji rezsicsökkentések érdemben mérsékelték a fogyasztói inflációt, a visszafogott keresleti környezetben pedig korlátozottak a cégek lehetőségei a fogyasztói árak emelésére. A továbbra is támogató külső piaci hangulatban a hazai pénzügyi piaci eszközök felára februárig stabilan alakult, míg márciusban emelkedést mutatott - fűzi hozzá a monetáris tanács.
Az erősödő exportértékesítésekkel idén ismét megindulhat a növekedés. A monetáris tanács a belföldi kereslet élénkülésére és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezetre 2014-től számít. A növekedési fordulatot rövid távon a tavalyi évet érintő átmeneti hatások korrekciója is segítheti. A növekedés legfontosabb forrása az export marad, de jövőre már a nyomott belföldi keresletben is lehet érezhető fordulat, emellett az alacsony inflációs környezetben a lakossági reáljövedelmek ismét növekedhetnek. A vállalatok beruházási aktivitása a konjunktúra erősödésével a jövő évtől élénkülhet - vélekedik a monetáris tanács. A fogyasztói infláció a teljes előrejelzési időszakban a jegybanki cél alatt alakulhat.
A költségvetés hiánya 2012-ben és 2013-ban is a költségvetési törvénnyel összhangban, 3 százalék alatt lehet a tanács szerint. A monetáris kondíciók alakulását illetően a gazdaságban jelenlévő szabadkapacitások mérete, a hitelezés alakulása és a globális pénzpiaci környezet jelentheti a leginkább releváns kockázatot.
A monetáris tanács úgy látja, hogy a visszaeső beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok miatt a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme a válság során mérséklődött, a termelésbe bevonható kapacitások leépülésének mértékét ugyanakkor jelentős bizonytalanság övezi.
A válságból való kilábalás sebességét érdemben befolyásolja a hitelezés alakulása. Az elmúlt időszak kamatcsökkentései a hitelkamatok mérséklődésével jártak együtt, ugyanakkor egyelőre nehezen mérhető fel, hogy az alacsonyabb kamatszint a hitelezést milyen mértékben fogja élénkíteni. Ha a kialakult alacsonyabb hitelkamatok érdemben növelik a beruházási aktivitást és a lakossági hitelezés felfutásán keresztül számottevően támogatják a lakossági fogyasztást, akkor a gazdaság válságból való kilábalás gyorsabb lehet, ami összességében nem indokol további monetáris lazítást. (MTI)
