Fájhat a brit költségvetésnek is a bankárprémiumok csökkenése
A BBC hétfőn közölte: értesülései szerint a brit piacon tevékenykedő legnagyobb bankok az idei év végi prémiumszezonban kifizetendő, hétmilliárd fontra (2300 milliárd forintra) becsült bankári jutalmak összegét "kollektív" módon négymilliárd fontra (1300 milliárd forintra) csökkentenék. A bankok közötti tárgyalások állítólag a brit bankszövetség égisze alatt folynak.
A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció már korábban jelezte, hogy a bankok "adóintézkedésekre" számíthatnak, ha "felháborítóan nagy" prémiumokat fizetnek alkalmazottaiknak az általános költségvetési megszorítások közepette. A brit államháztartási hiány békeidőben példátlan - a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát jóval meghaladó - szintre emelkedett az elmúlt pénzügyi évben, és ennek egyik fő oka éppen az összeomlás szélére került bankrendszer állami tőkepótlása volt.
A költségvetésből finanszírozott bankmentő programok során több brit nagybank többségi állami tulajdonba került. A Munkáspárt vezette előző, és a konzervatív-liberális koalíció alkotta jelenlegi brit kormány is egyaránt többször figyelmeztette a citybeli bankokat, hogy nem folytathatják a hatalmas prémiumok kifizetésének gyakorlatát. Az egyik vezető londoni gazdaságelemző intézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn kiadott gyorselemzésében kiemelte: éppen a brit költségvetés járna igazán rosszul a bankári jutalmak csökkentésével, ugyanis ha a kifizetett prémiumtömeg az idei évre eddig becsült 7 milliárd font helyett valóban 4 milliárd fontra apad, az 1,8 milliárd font (600 milliárd forint) adókiesést okozna a kincstárnak.
A CEBR londoni elemzőinek számításai szerint az adóhivatal többet "visz haza" a bankári prémiumokból, mint maguk a jutalmazottak: hétmilliárd font prémiumtömeget feltételezve a banki alkalmazottaknál összesen 3,8 milliárd font maradna, a költségvetés viszont a legmagasabb jövedelmekre az idei pénzügyi évtől kivetett új, 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, az egyéb adó- és járulékemelések, valamint a jutalmakra kirótt külön illetékek révén 4,1 milliárd fonthoz jutna.
A CEBR megállapítása szerint a londoni City a legsikeresebb években a brit közkiadások jelentős részét fedezte adóival, vagyis távolról sem annyira haszontalan képződmény a társadalom egésze szempontjából, ahogy azt "gazdaságilag analfabéta politikusok és kommentátorok állítják". Ez az indulatos kitétel egyenes utalás a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) vezetőjének egyik tavalyi, nagy feltűnést keltő nyilatkozatára. Lord Adair Turner a Prospect című folyóiratnak tavaly ősszel kijelentette: szerinte a londoni City az elmúlt évtized "társadalmilag indokolatlan mértékű" terjeszkedése nyomán túl nagyra duzzadt, és most már destabilizáló tényező a brit gazdaságban. Az FSA elnöke hozzátette: a citybeli bankok tevékenységének jelentős részéből a társadalom egészének semmilyen haszna nem származik.
A CEBR hétfői elemzése szerint azonban ha "valaki valóban ért a gazdasághoz", az nem akarhatja "szélsőséges korlátozásokkal és adóztatással" szándékosan zsugorítani a nemzetközi mércével is az egyik legsikeresebb üzleti szektornak számító londoni Cityt. A ház szerint a Cityre már most is komoly fenyegetést jelent a feltörekvő többi pénzügyi központ, hiszen "miért jönne bárki Londonba megfizetni az 50 százalékos jövedelemadót, amikor elmehet Hongkongba is, ahol 15 százalék az adókulcs".
Ha pedig még a prémiumokat is meredeken csökkentik Londonban, akkor valószínűtlen, hogy a nemzetközi pénzvilág legtehetségesebb szereplői "idejönnének pénzt keresni ... és ennek Nagy-Britannia lenne a vesztese" - áll a CEBR hétfői elemzésében. A cég szerint emellett szinte bizonyos az is, hogy egy olyan egyeztetett banki prémiumcsökkentés, amelyről a hétfői értesülésekben szó van, a gazdasági szereplők piaci összejátszását tiltó versenytörvénybe ütköznék.
