Fekete kazánpiacot hozhat létre az EU-s kazánrendelet
Az új EU-s rendelkezéseknek csak a kondenzációs kazánok vagy a legmodernebb, megújuló (pl. hőszivattyús) rendszerek felelnek meg, azok megvásárlása és felszerelése pedig sokkal drágább, mint egy sima kazáncsere.
Arra senkinek sincs válasza, hogy mitévő lesz az a család, ahol elromlik a kazán, és nem lehet a régi helyére az új kazánt felszerelni, vagy nincs pénz egy 5-ször drágább rendszer telepítésére. Nem fognak fűteni? Elképzelhető, hogy lesz egy réteg, aki visszatér a vegyestüzelésű kazánokhoz, és szénnel vagy fával fog fűteni, aminek használata kevésbé komfortos, ráadásul környezetszennyezőbb és balesetveszélyesebb is.
A szakemberek attól is tartanak, hogy kialakulhat a nyílt égésterű kazánok fekete kereskedelme, azaz ellenőrizetlen forrásból, használt, régi vagy elavult technológiájú kazánokat szereltetnek fel szakszerűtlenül, ami a balesetek és a CO mérgezések megszaporodásához vezethet.
Az EU-s rendelet sem egyértelmű, mert félreértések fakadnak a kazánok forgalmazásáról szóló ErP direktíva értelmezésében az és/vagy kifejezésből, hiszen nem egyértelmű, hogy a rendelet mit tilt meg és mire ad lehetőséget. Így alakult ki az a helyzet, hogy szinte minden érintett állam más eljárást választ.
Ahol nagyon magas a kondenzációs kazánok aránya, ott türelmi idő nélkül, szeptember 26-ai hatállyal megszüntették a nem kondenzációs készülékek használatba vételét. Több európai országban már évek óta csak kondenzációs kazánt lehet telepíteni, így mondhatni, őket nem nagyon érdekelte ez a rendelet.
Ezzel szemben számos hozzánk hasonló cipőben járó országban (Csehország, Lengyelország), ahol nagyon sok a hagyományos fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan, és emiatt a kereskedők raktárai tömve vannak kéményes kazánnal, úgy döntöttek, hogy amíg van készleten nem kondenzációs készülék, addig meg lehet venni, be lehet azokat üzemelni.
Magyarország jelenleg azt tervezi, hogy csak idén december 31-ig lehet nyílt égésterű kazánt vásárolni (vagy telepíteni, esetleg üzembe helyezni – még ez sem tisztázott). A szakma viszont két év türelmi időt kér.
