Fekete lyukakra vadászik a NASA új csillagászati műholdja
Az űrteleszkópot a Marshall-szigetekről, a Kwajalein-atollról Pegasus XL hordozórakétán juttatják pályájára - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az úgynevezett kemény röntgensugárzás (a röntgentartomány nagyobb energiájú, a gammasugárzáshoz közelebbi része) tartományában működő NuSTAR azt tanulmányozza majd, hogy miként képződnek és növekednek a fekete lyukak, és hogy ezek a folyamatok miként hatnak a "házigazda galaxisokra".
"Ez lesz az első űrteleszkóp, amely a nagy energiájú röntgensugárzásra fókuszál. Ez lehetővé teszi a világegyetem legforróbb, legsűrűbb és legnagyobb energiájú jelenségeinek, például a szupernóva-robbanások vagy az aktív galaxismagok szélsőséges környezetének megfigyelését is" - emelte ki Fiona Harrison, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) csillagásza, a NuSTAR-program vezető kutatója. Ismertetése szerint a NuSTAR által készített felvételek tízszer élesebbek lesznek, mint a jelenleg működő röntgencsillagászati műholdak képei.
"A NuSTAR új ablakot nyit a világegyetemre" - emelte ki Paul Hertz, a NASA washingtoni központja asztrofizikai részlegének igazgatója, aki szerint teljesen váratlan dolgokat fedezhetnek fel az új röntgencsillagászati műhold segítségével.
Az űrteleszkóp a fekete lyukak legbelsőbb régióit vizsgálja, ahol a forró anyag csaknem a fény sebességére gyorsul fel nagy energiájú röntgensugárzást bocsátva ki. Ezekben a térségekben a fény is megtörik és eltorzul a fekete lyukak rendkívül erős gravitációjának betudhatóan. Az atomok tanulmányozásával e képződmények hihetetlen gravitációs erejét ismerhetik meg a kutatók.
"Az asztrofizikusok a kutatások révén sokat megtudnak arról, hogy miként táplálkoznak és növekednek a fekete lyukak, de feltérképezhetik e kozmikus gigászok szorosabb környezetét is" - fogalmazott Daniel Stern, a NuSTAR projekt tudósa.
Hozzátette, hogy a csillagászati műhold küldetése nem korlátozódik a fekete lyukakra. Az űrteleszkóp megfigyeli az ultrasűrű neutroncsillagokat, valamint a koronakidobódásokat is, amikor Nap koronájának egy darabja kilökődik a bolygóközi térbe. (MTI)
