Felejtsük el az akciós betéti kamatokat!
Vízkeleti Sándor, az alapkezelő vezérigazgatója arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos a befektetések megosztása, mert segít csökkenteni a kockázatot. A Pioneer elemzése szerint a jegybanki alapkamat csökkenése miatt a kereskedelmi bankok és az állam is egyre kevesebb kamatot fizet a lakossági megtakarításokra. A megtakarításaikat bankbetétben és állampapírban tartók ezért várhatóan olyan befektetéseket keresnek majd, amelyek jobban illeszkednek hosszú távú életcéljaik eléréséhez.
Kedvezőbb adókulcsok a hosszabb távon gondolkodóknak:
Éppen a hosszabb távú befektetések ösztönzését kívánja elősegíteni a januártól nyitható tartós befektetési számla. Az itt lekötött vagyon után három évet követően 10 százalék árfolyamnyereség-adót kell csak fizetni, szemben az általános 20 százalékkal, öt év után pedig adómentes a megtakarítás.
NYESZ:
Szintén a hosszú távú, már a nyugdíjas évekre való felkészülést szolgáló befektetési forma a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), amely jelenleg is nyitható a legtöbb kereskedelmi banknál. A nyesz számlán takarékoskodók nemcsak a tartós befektetési számla esetében érvényes adókedvezménnyel élhetnek, hanem az éves befizetésük 30 százalékának megfelelő, de legfeljebb 100 ezer forint adójóváírást is kapnak.
Mindkét hosszú távú befektetési forma sajátossága, hogy az itt elhelyezett, önkéntes megtakarításból származó összeg befektetéséről mindenki saját maga dönthet, és bármikor megváltoztathatja a befektetési portfólió összetételét. A befektetésekhez kapcsolódó döntési szabadság első ránézésre lehetőség, ám a pénzügyi ismeretek hiánya miatt sokak számára korlátot is jelent. Éppen ezért a befektetési és a nyugdíj- előtakarékossági számlán összegyűjtött pénzből a szakember tanácsai szerint érdemes lehet befektetési alapon keresztül felépíteni a portfóliót.
Vízkeleti Sándor szerint ugyanakkor a magyar lakosság pénzügyi kultúrájának fejlődésére utal, hogy a kisbefektetők az idei második és harmadik negyedévben jelentős értékben adtak el részvényeket, amelyeket a tőzsdék mélyrepülése idején, 2008 utolsó negyedévében a mostani eladási áraknál jóval olcsóbban vásároltak. Ezzel vélhetően komoly nyereséget értek el. Azt MNB statisztikája szerint a második negyedévben a háztartások 48 milliárd forint értékben nettó eladók voltak a részvénypiacon, a harmadik negyedévben pedig nettó 82 milliárd forintot tettek ki a lakosság részvényeladásai.
