Fellegi - várhatóan jövőre készül el a vagyonleltár

Azok a vállalakozások, például a MÁV csoport, amelyek nem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartoznak, a vagyonkezelőhöz kerülnek - tette hozzá. Az állami többségi tulajdonú cégeknél nemcsak a vezetői szinteket csökkentik, hanem hatékony és felelős gazdálkodásra "kényszerítik" azokat.

A választott testületek létszáma a lehető legkisebb lesz, ami elvi-politikai kérdés. Ahogy a miniszter fogalmazott: "az állami vagyon nem klientúra-építésre való". Ahol az igazgatóság szerepét és feladatait a menedzsment veszi át, ott ügydöntő felügyelőbizottságot hoznak létre. Ahol törvény szerint kötelező a dolgozók bevonása a felügyelőbizottságba, ott az 5 fős testületben két dolgozói képviselő lesz.

Mindössze 8-10 állami többségi tulajdonú cégnél marad meg az igazgatóság mint testület. Fellegi Tamás közlése szerint az energiaszolgáltató cégek a kormánnyal való tárgyalásokon együttműködést mutatnak, hiszen az ő érdekük is a stabil piac.

A víz- és csatornaszolgáltató cégeket a miniszter levélben kérte tárgyalásra. Összességében tárgyalásos politika kialakítása a cél a közüzemi szolgáltatókkal - hangsúlyozta a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb gázár-emelés és a legmagasabb az áramár. A miniszter az MTI kérdésére megerősítette, hogy tárgyalnak az orosz Surgutneftegas-zal (Szurgutnyeftyegaz) a Mol 21,2 százalékos tulajdonosával, de a megbeszélésekre való tekintettel erről többet nem kívánt mondani.

A Malévval kapcsolatban a kormánynak az az álláspontja, hogy nemzeti légitársaságra szükség van - fejtette ki Fellegi Tamás. Arról, hogy ez milyen formában és tartalommal működjön, egyeztetni kell a kisebbségi tulajdonossal, az orosz állami Vnyesekonombank érdekeltségébe tartozó AirBridge Zrt.-vel. A miniszter hozzáfűzte: keresik a megoldási lehetőségeket a hosszú távú likviditás biztosítására.

A nemzeti fejlesztési minisztérium feladata többek között az állami támogatások és a magántőke bevonásával készült projektek (PPP- private partnership program) szerződéseinek felülvizsgálata, kezelése azért, hogy a jelenlegi szétaprózott területek egységes elvek szerinti egységes menedzselése megvalósuljon. Most még ágazati bontásban tartják nyilván ezeket a szerződéseket: kultúra, oktatás és büntetés-végrehajtás.

A PPP szerződések jelentős és hosszú távú - 20-30 évre szóló - pénzügyi kihatással vannak a magyar államra - magyarázta a miniszter. Hozzátette: bizonyos területeken már látni a szerződések összesített értékének nagyságrendjét, de teljes kormányzati szinten még nem. A nemzeti fejlesztési minisztériumhoz tartozik az infrastruktúra, beleértve a közlekedést és energiaügyeket, a fejlesztési források felügyelete, a vagyongazdálkodás, az infokommunikáció és a már említett állami támogatások és PPP szerződések menedzselése.

A minisztérium a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztérium jogutóda. Azokra a feladatokra, amelyeket más minisztériumoktól vett át, azok költségvetési fejezeti előirányzatait csoportosítják ehhez a tárcához, de azok elvégzésére, amelyek teljesen újak, a forrást a minisztériumnak kell kigazdálkodnia.