Emelkedő kockázati környezetben, kihívásokkal teli évet zár a magyar agrárium
Rövid távon mind a gazdálkodók, mind a bankszektor számára kulcsfontosságú lesz a kockázatkezelés, hosszabb távon pedig egy egységes agrárstratégia, amelynek végrehajtásával az élelmiszer-gazdaság növelni tudja versenyképességét a tartósan volatilissá vált termelési-piaci környezetben.
„2026-ban tovább erősödtek a kihívások, amelyek negatív hatásaival az agrárium már korábban is szembesült. Az aszály és a klímaváltozás, a geopolitikai feszültségek, a kiszámíthatatlan nemzetközi vám- és a kereskedelempolitika, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet együttesen még egyértelműbbé tették az alkalmazkodás kényszerét” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint a termelési-piaci kockázatok tartóssá váltak az elmúlt években, kezelésükhöz pedig a teljes értékláncot átfogó stratégiára van szükség, amelynek fókuszában a nagyobb hozzáadott érték előállításának kell állnia.
„Egy ilyen stratégia hatékony megvalósítása csökkenheti a finanszírozási kockázatot, javíthatja a banki finanszírozhatóságot, és kiszámíthatóságot adhat a befektetőknek, ami mind kulcsfontosságú az ágazat számára” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy hatékony agrárstratégia nemcsak ágazati, hanem nemzetgazdasági, élelmezés-biztonsági, klímaadaptációs és versenyképességi kérdés is.
Folytatódott a 2025 második negyedéve óta tartó romló tendencia, de vannak erősödő termékpályák is
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 harmadik negyedévének végén tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: negyedéves összehasonlításban 0,4 pontot csökkenve 30,6 ponton állt, éves összevetésben pedig 1,7 pontot esett vissza. Ez hároméves mélypontot jelent, ugyanakkor nem süllyedt a 2022-es alacsony szintekre, amikor az orosz-ukrán háború kitörése és annak piaci hatásai, valamint a rendkívüli aszály következményei nyomták rá bélyegüket az ágazat helyzetértékelésére.
„Ez alapvetően annak köszönhető, hogy az egyszerre több jelentős kihívás közepette is vannak olyan termékpályák, amelyeken keletkezik jövedelem, folynak a beruházások, és stabil a kereslet. Ilyen például a baromfi” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője.
Hozzátette, negyedéves összehasonlításban a hús- és a tejhasznú szarvasmarha ágazatban, valamint az üvegházi zöldségtermesztésben javultak a kilátások. „Előre tekintve azonban látunk kockázatokat: az elmúlt hónapok energiaár-emelkedése mindenhová negatívan gyűrűzhet be” – mutatott rá. Komolyabb visszaesés volt látható a kukorica, a búza és a szántóföldi zöldségtermesztés esetében, és a felmérés eredményei szerint viszonylag nagyobb arányban romlott a sertés termékpálya helyeztértékelése is. „Jól tükrözi a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, hogy a vizsgált 12 alágazat közül jelenleg hétnek kedvezőtlenebb a helyzetértékelése az összágazati átlagnál, vagyis sokkal jelentősebbé váltak az egyes termékpályák közötti különbségek” – fogalmazott Héjja Csaba.
Az ország nagy részén a veszteségminimalizálásról szólt a szántóföldi növénytermesztés
A harmadik negyedéves csapadékösszeg az ország nagy részén nem haladta meg a 60-80 millimétert, a középső országrészben pedig csupán 20-40 milliméter volt, ami jelentősen elmarad a sokévi átlagtól. A mérések szerint a talaj legfelső egy métere súlyosan vízhiányos, mindezek pedig a betakarítás eredményeiben is tükröződnek: a búza termésátlaga mintegy 20 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól, a kukorica esetében pedig az előzetes eredmények az átlagos 7-8 millió tonna helyett csak mintegy 1,5 millió tonnát mutatnak, és a részeredmények szerint jelentős lehet a terméskiesés a napraforgónál is.
„Ilyen körülmények között rendkívül nehéz eredményt termelni, így a szántóföldi növénytermesztésben az ország legnagyobb részén a veszteségminimalizálásról szólt a 2026-os év. Vannak azonban kivételek: a nyugati országrészben alapvetően adottak voltak a megfelelő termesztési körülmények” – mutatott rá Bognár István, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere, felhívva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az országnak abban a részében is szűkülnek a területek, ahol megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, és elegendő volt a csapadék.
A bank szakértői külön rávilágítottak a kukorica területének zsugorodására, és a termékpályán jelentkező nehézségekre: az országosan várható 1,5 millió tonna termés történelmi mélypontot jelent – még a 2022-es aszály idején is megközelítette a hárommillió tonnát –, és nem fedezi az élelmiszer-gazdaság szükségleteit. A takarmánygyártás ugyan alkalmazkodott a kukorica arányának csökkentése révén, az ipari kapacitások ellátásához azonban importra lesz szükség a szakértők szerint – egy olyan piacon, amelyen szűkös és drága a logisztikai kapacitás. Emellett az alacsony volumeneket egyelőre nem kompenzálja megfelelő értékesítési ár: némi felfelé mozdulás után a kukorica tonnánkénti ára 95 ezer forint körül van, míg 2022-ben 120 ezer forint felett járt.
A fentiekhez hozzájárulnak még a műtrágyapiac kedvezőtlen kilátásai is: az európai gázárak 65 százalékos emelkedése a harmadik negyedévben, és az iráni konfliktus miatt továbbra is fennálló ellátási kockázatok, amelyek együttesen 170 ezer forint fölé tolták a műtrágya tonnánkénti árát. Emellett a WTI crude típusú kőolaj ára is 30 százalékkal emelkedett június és szeptember között.
Az év végéig hátralévő időszakban így a szántóföldi növénytermesztésben meghatározó lehet az inputanyagok beszerzésének stratégiája, valamint az integrátori elszámolások esetleges átütemezése, ami gazdálkodói oldalon tovább szűkítheti a jövő évi likviditást. „A támogatások kifizetésének előrehozatala ugyan segíthet ezen, de így is számottevő finanszírozási kockázatok láthatók”– mondta Bognár István, a bizonytalanságok közé sorolva még az inputanyagok esetleges visszafogása miatt várható termesztési kockázatokat is.
A baromfi húzza az állati termékpályákat, javultak a szarvasmarhaágazatok kilátásai
Az állati termékpályák közül a baromfi alágazat helyzetértékelése a legjobb: a termelés és az export is stabil, és a különböző járványok – baromfipestis, madárinfluenza – sem sújtják jelentős mértékben a telepeket. Ezt tükrözi, hogy a baromfi egyedüliként meghaladta az egyensúlyi állapotot jelentő 35 pontot, amelyhez közel van a tojás is (34,6 pont).
Pozitív elmozdulás ment végbe a két szarvasmarha (hús- és tejhasznú) alágazat esetében. A tejpiaci válság némileg enyhült a nyerstej árának felfelé mozdulásával (150-160 forint/liter), de ez még így is sok gazdaságban önköltség alatti vagy legfeljebb nullás termelést jelent. Továbbra is nehézséget jelentenek viszont a magas feldolgozói készletszintek. „A termelés még mindig erős, ami nincs feltétlenül összhangban a kereslettel. Ez az a nyomás, ami visszafogja az felvásárlási árak további emelkedését” – fogalmaztak a bank elemzői, akik a húsmarha piacával kapcsolatban rámutattak: mind az árak, mind az export kedvező, a legelők nyári kiszáradása azonban jövőre problémássá teheti a takarmányozást.
Az európai sertéspiacot továbbra is meghatározza az afrikai sertéspestis és a kínai vámok miatt az Európai Unióban beragadt túltermelés. A magyar piacon 20-25 százalékkal alacsonyabb a vágósertés ára a korábbinál, és a feldolgozói értékesítésben a nyershúsok ára sem mutat kedvező képet. Az irányadó német ár beragadt az 1,4 eurós szintre, és az év végéig nem is várható javulás ezen a téren. Pozitív irányú elmozdulás leghamarabb 2027 első negyedévében várható a bank szakértői szerint, de a kínálati nyomás enyhülésére van szükség.
Az abrakfogyasztó ágazatok – sertés, baromfi – esetében kiemelt kérdés a jövő évi takarmányozás. „A takarmánygyártás a korábbi években már alkalmazkodott az alacsonyabb kukoricaterméshez: míg 2020-ban még 1,2 millió tonna kukoricát használt fel, addig ez mára 800 ezer tonna alá csökkent. Ennek kielégítéséhez is szükség van azonban a beszerzési csatornák diverzifikálására, a rendelkezésre álló mennyiség ugyanis rövid távon elfogyhat” – mondta Héjja Csaba.
Nemzetközi összehasonlításban is versenyképes az üvegházi zöldségtermesztés
A kertészeti ágazatok közül a gyümölcságazat továbbra is erősen kitett a nemzetközi áraknak. A jelentős időjárási kitettségek, valamint a korszerű ültetvények alacsony száma miatt a termelési volumen tartósan 1,5-2 millió tonna körül van, és nem nő tovább. Az ágazat az áfacsökkentéstől várta versenyképességének javulását, de az intézkedés egyelőre nem került be a költségvetési tervekbe. A szőlő-bor ágazat számára idén is korán érkezett a szüret, amely a visszajelzések szerint gyengébb mennyiséget, helyenként ugyanakkor jó minőséget hozott. A termesztést továbbra is sújtja a szőlő aranyszínű sárgasága, amely ellen közös fellépést és drasztikus intézkedéseket sürgetnek a szereplők. A nagy felvásárlók idén nem tudtak a korábbihoz hasonló mennyiséget felvásárolni, a folyóbor kivitele így megnehezült, a palackos borok exportja ugyanakkor alapvetően kedvező.
A zöldségtermesztésben a konzervipari termékeknél az aszály miatt az öntözés ellenére sem volt jó a termés. A csemegekukorica európai szinten még mindig gyengélkedik, bár látszanak jelek a kínai importnyomás enyhülésére. A hajtatott zöldség termékpálya helyzetértékelésében ugyanakkor az energiaárak megugrása miatt javulás látszik az előző negyedévhez képest: a geotermikus energiával fűtött üvegházak versenyképessége erősödött nemzetközi összevetésben.
