Fellegi: jó döntés volt a Mol-részvények visszavásárlása
A nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságában, az elmúlt egy éves tevékenységéről szóló hétfői meghallgatásán leszögezte: energiabiztonsági, energiafüggetlenségi, regionális politikai, az állami vagyon gyarapítása és hosszú távú értéknövekedése szempontjából fontos, jó döntést hozott a kormány a Mol-részvények vásárlása ügyében. Rámutatott: nincs szó "luxusberuházásáról", hanem az üzleti kalkulációkon is túlmutató, nemzeti vagyongyarapodással együtt járó lépésről. Az erre fordítható pénz megvan - közölte a szakminiszter.
A Mol-pakett megvásárlása piaci tranzakció volt, tehát azt nem lehet ma megmondani, hogy ha a Bajnai-kormány idején megvették volna, akkor mennyibe került volna, esetleg olcsóbb lett volna, mert akkor nem vették meg - válaszolta Szekeres Imre (MSZP) kérdésére Fellegi Tamás. Hozzátette azt is, hogy a tranzakció piaci áron történt - ezt egyetlen ellenzéki politikus sem vonta kétségbe -, ami "azt is alátámasztja, hogy nincs politikai alku a háttérben". "Mert ha van politikai alku, akkor vagy nagyon alacsony áron veszem, vagy nagyon magas áron, attól függően, hogy ki mit ajánlott pluszként a háttérben valamilyen titkos megállapodással" - magyarázta a fejlesztési miniszter.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében eddig 2.000 projekt érkezett, amelyekre a támogatási igény 270-280 milliárd forint - mondta Fellegi Tamás. Az uniós források átcsoportosításának iránya a közepes és kisvállalkozások (kkv) felé megvalósulóban van, hiszen az Új Széchenyi Terv keretében beérkező 2.000 projekt közül 1.600 a kkv szektorból érkezett. Fellegi Tamás rögzítette: az ÚSZT keretében korábban meghirdetett 900 pályázatot 200-ra szűkítette az új kormány, ebből 125-öt már meghirdettek, a rendelkezésre álló keretösszeg 1.700 milliárd forint. Felgyorsult a pályázatokra kifizetett pénzek összege: a korábbi havi 22 milliárd forintról 65 milliárdra - jelentette be a fejlesztési miniszter.
Évente 120-130 milliárd forintos kiadást, komoly terhet jelentenek a költségvetésnek a futó ppp projektek, azokat a kormány idő előtt meg akarja szüntetni; egyes szerződések felmondása perrel is végződhet - tért át egy másik témára Fellegi Tamás. A szakminiszter a ppp-konstrukciókról azt mondta: a tárca begyűjtötte a társminisztériumoktól az összes, több mint 100 szerződést, ezeket átvilágították, értékelték, s az derült ki, hogy minden kockázat az államé, minden haszon - sok esetben túlárazott módon - pedig a magánvállalkozóké. "Arcpirító módon" hiányzik a kockázatközösség - mondta a miniszter. Ha minden szerződést hagynának kifutni, az több mint 3.000 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, az éves kiadások 120-130 milliárd forint között mozognak - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy a Széll Kálmán Terv meghirdetésekor a kormány jelezte: meg akarja szüntetni, idő előtt ki akarja vásárolni a ppp-szerződéseket, mert azok "gúzsba kötik" az országot, sok önkormányzatnál, iskolánál megoldhatatlan csapdahelyzetet teremtenek. Jelenleg már folynak a tárgyalások a szerződésekről, amelyek felmondásakor a miniszter szerint lesznek olyanok, amelyek perrel végződnek, és születhetnek büntetőfeljelentések is. Új közbeszerzési törvényt terjeszt be júniusban a kormány, amely átláthatóbbá, egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a közbeszerzést - jelentette be.
Az új közbeszerzési törvény fontos célja, hogy helyzetbe hozza a magyar kkv szektort és segítse a közfoglalkoztatást, azaz erősítse a nemzeti rezsimet - magyarázta a nemzeti fejlesztési miniszter. Hozzátette azt is, hogy az új magyar közbeszerzési törvény az európai uniós szabályrendszert ülteti át a magyar gyakorlatra. Fellegi Tamás tájékoztatójában beszélt a nemzeti iparok, például a járműipar fontosságáról, és hangsúlyozta, hogy "a Magyar Villamos Művek (MVM) jó példa arra, hogy az állam lehet jó gazda. Az MVM Közép-Kelet-Európa jelentős gazdasági szereplője lehet". (MTI)
