Félmilliós hitelköltség is megspórolható az árfolyamgáttal
Már csak néhány hetük (összesen 23 munkanap) maradt a rögzített árfolyamú törlesztési konstrukcióhoz való csatlakozásra azoknak a deviza alapú jelzáloghiteles fogyasztóknak, akik még nem igényelték ezt a konstrukciót. Az év végi várható banki torlódások miatt célszerű nem a legutolsó napokra hagyni az árfolyamgát rendszerébe való jelentkezést. A részvétel azért is megfontolandó, mert – csakúgy, mint a múltban – a devizaárfolyamok a következő hónapokban és években is jelentősen változhatnak, ami időlegesen jelentősen megnövelheti az ügyfelek havi, forintban kifejezett törlesztési terhét.
2012. szeptember 30-ig közel 65 ezer darab gyűjtőszámlát nyitottak meg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások deviza alapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikájából. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 450 ezer fő, így az érintettek mintegy 14,4 százaléka lépett már be az árfolyamgát konstrukciójába. Ez az arány a lehetséges teljes hitelállományra vetítve csaknem 20 százalékos.
A PSZÁF számításai szerint az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő tipikus ügyfél jelzálogalapú hitele esetén (a meglévő hitelekre ma jellemző átlagkamatot, ám különböző lehetséges devizaárfolyamokat és budapesti bankközi kamatláb /BUBOR/ forgatókönyveket feltételezve) átlagosan 400-550 ezer forint kamat megfizetésétől mentesül oly módon, hogy az állam és a hitelintézetek átvállalják helyette a gyűjtőszámlára kerülő árfolyam-különbözet kamatrészét.
Az adott ügyfél az alkalmazott alacsonyabb árfolyam miatt csökkenő havi törlesztőrészleteken megspórolt összeget tovább növelheti különböző megtakarítási formákkal (pl. bankbetét, állami támogatással járó lakás-takarékpénztári elhelyezés, tartós befektetési szerződés, megtakarítási számla, állampapír, nyugdíj-előtakarékossági számla). A kiszámítható, öt évig stabil és alacsonyabb mértékű törlesztőrészletek révén felszabaduló összegeket azért is célszerű fialtatni (és nem fogyasztási célokra fordítani), mert ennek révén az ügyfél még inkább képes lesz az árfolyamrögzítés futamidejének lejárta utáni terheket is fizetni.
A jogszabály tiltja, hogy az árfolyamrögzítés futamidejének lejártával az ügyfélre vállalhatatlan mértékű törlesztési kötelezettség háruljon az ismét piaci árfolyamon történő hiteltörlesztés és a gyűjtőszámlahitel részleteinek együttes fizetésével. A gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet mértékét ugyanis egy kormányrendelet szerint a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény több körülmény együttes figyelembe vételével úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – ne haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztőrészlet 15 százalékát.
Érdemes tehát mielőbb döntésre jutniok a deviza alapú jelzáloghiteleseknek az árfolyamgát konstrukcióba való belépésük tekintetében és ennek érdekében bankjukat mielőbb felkeresni, elkerülendő az év végi tumultust. A PSZÁF honlapján összefoglalót jelentetett meg az árfolyamgáttal kapcsolatos gyakori kérdésekről és az azokra adható válaszokról.
