Felül kell vizsgálni a nemzetközi és az EU-s menekültügyi szabályrendszert

A Nemzeti Érdek című folyóiratban megjelent, Szabad mozgás vs. menedékjog című cikkben azt írták: mára minden uniós polgár természetesnek tekinti, hogy az unió területén korlátozások nélkül mozoghat, letelepedhet, munkát vállalhat és vállalkozást alapíthat.

A migrációs válságban viszont mind az Európába érkezők, mind az unió állampolgárai között szép számmal vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a szabad mozgáshoz való jog korlátozás nélkül szintén megilleti az EU területén menekültstátusért folyamodókat.

A legutóbbi időben kibontakozó tendencia az is, hogy az EU (és Schengen) területére illegálisan belépő, majd szabadon áramló külföldi állampolgárok miatt több tagállam is korlátozta a területére való belépést, többször a határellenőrzést is visszaállítva, akadályozva ezáltal az európai állampolgárokat a szabad mozgáshoz fűződő joguk gyakorlásában is. A cikk szerint a probléma megoldásához több jogi és politikai változtatás szükséges.

"Először is mindenkinek meg kell értenie, hogy aki az EU, illetve Schengen külső határait védi, az az uniós állampolgárok szabad mozgáshoz való jogát védi. Hogy ezt hogyan teszi, az a tagállam szuverén dolga - ha úgy érzi (például Görögország), hogy nem képes megfelelni a kihívásoknak, akkor bátran kérjen segítséget", a tagállamok pedig a szükséges és jól értelmezett, az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés vonatkozó fejezetében is szereplő szolidaritás jegyében azt adják is meg - írták.

A legfontosabb - a központ elemzői szerint -, hogy felül kell vizsgálni a nemzetközi és EU-s menekültügyi szabályrendszert és jogalkalmazást, mivel enélkül jogkövető, demokratikus úton a jelenlegi krízist nem lehet megoldani és a kezelhetetlen helyzetet az egyes államok jogon kívüli eszközökkel igyekeznek majd "domesztikálni", amennyiben végérvényesen kiderül, hogy a jogszabályok és a valóság között szakadék tátong.

"Szükséges tehát annak kimondása, hogy a vonatkozó uniós szabályok - legfőképpen nem is a Dublin III rendelet, hanem a menekültügyi eljárásra vonatkozó irányelvek - rosszak és alkalmazhatatlanok a jelenlegi szituációban. Legfőképpen azért, mert azok a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény teljes és mindenre kiterjedő alkalmazására építenek" - írták, megjegyezve, hogy az egyezmény valójában idejétmúlt.