Fogunk még örülni az olcsó olajnak?
A tavaly év végi várakozásoknál sokkal rosszabbul indult a 2016-os év, de nem biztos, hogy az idei forgatókönyveket teljesen át kell írni emiatt” – mondta Pálinkás Ervin a Pioneer Alapkezelő ma reggeli sajtóbeszélgetésén. Bár az olajárak alakulásában nem számíthattunk gyors megnyugvásra, az évkezdés ezzel együtt is durvára sikeredett. Szintén borzolta a befektetők kedélyét, hogy a várakozásoknál rosszabb makrogazdasági és növekedési adatok érkeztek az év eddig eltelt részében Kínából, de ezek a tavaly év végén forgalomban levő előrejelzésekhez képest már csak kisebb csalódást okozhattak. Minek tulajdonítható mindezek fényében az ázsiai piacok 20, az európaiak 15 és az amerikaiak 10 százalékos idei visszaesése? – tette fel a kérdést a befektetési szakember.
Az első számú forgatókönyv úgy szól, hogy az olaj- és nyersanyagárak évtizedes mélypontokra zuhanása fertőzésveszélyt hordoz. Az alacsony árak egész szektorokat tehetnek tönkre (elsősorban az olaj- és bányaipart), emiatt megégethetik magukat az ezeket finanszírozó nagy nemzetközi bankházak is, végső soron pedig egész országok eshetnek el, miután államháztartásuk finanszírozása főképp a nyersanyagokra épül. A részvénybefektetési szakértő a bánya- és olajtársaságok összeomlásának bankszektorra gyakorolt hatását tartja a legkomolyabb fenyegetésnek, a világgazdasági folyamatok szempontjából fontos államok csődjét viszont egyelőre nem látja valószínűnek.
A másik – az olajártól nem teljesen független – fertőzési forgatókönyv arról szól, hogy a kínai gazdaság lassuló ütemben bővül, ezért visszaesik a fejlett országok odairányuló exportja. Ugyanakkor a piacok mintha megfeledkeznének arról, hogy az alacsony olajárral sokan, főként a fejlett régiókban, nagyon jól járnak – véli a Pioneer Alapkezelő részvénybefektetési szakértője. A csökkenő utazási és szállítási költségek miatt több pénz marad a fogyasztók zsebében, ami élénkíti a belső fogyasztást, és csökkenti a vállalati szektor költségeit. Márpedig az európai és amerikai vállalatok értékesítéséből jóval nagyobb részt képvisel a belső piac, mint az export, amit remekül illusztrál az európai autóértékesítések és a fogyasztói bizalmi indexek kedvező alakulása. A kínai lassulás tovagyűrűző hatásaként írják le a piaci kommentárok az árnyékbankrendszer esetleges összeomlását, ami alááshatja a fejlett országok bankrendszereinek stabilitását is.
„Az ilyen félelmek beigazolódásához nem lassulásnak, hanem egyenesen recessziónak kellene bekövetkeznie Kínában, ráadásul kimarad a számításból, hogy a kínai vezetők erősen elkötelezettek a megrázkódtatások elkerülése mellett, amihez elképesztő tartalékokat tudnak mozgósítani. Az elmúlt húsz év expanzív növekedése Kínában erőteljes külkereskedelmi mérlegtöbblet mellett játszódott le, ami miatt az ország devizatartaléka még ma is bőven 3000 milliárd dollár fölött van. Nem könnyű olyan szintű összeomlást elképzelni a kínai bankrendszerben, amit a vasfegyelem és ez a devizatartalék ne tudna kivédeni” – fogalmazott a Pioneer portfóliómenedzsere.
„Nagyon úgy tűnik, hogy a fertőzésveszély-szcenáriók önmagukban nem állnak meg mint a visszaesés magyarázatai. Érdemes ezért körülnézni a fejlett piacok háza táján, vajon ezek a közepesen ijesztő események miért hullottak termékeny talajra, és mitől erősödtek fel” – mutatott rá Pálinkás. A sort érdemes Japánnal kezdeni, ahol a válasz egyértelmű: a szigetország sokkal intenzívebb gazdasági kapcsolatokat ápol az ázsiai térségben, mint a többi fejlett régió, ezért valóban kitettebb az ottani keresleti hatásoknak. Csakhogy a japán társaságok sikeresen megőrizték nyereségtermelő képességüket, hiszen az olcsó nyersanyagok támogatják eredményességüket, így stabilitási kockázataik is mérsékeltek maradtak. Az USA-ban a vállalati profitok enyhe lemorzsolódása csalódást jelenthet, de a társaságok döntő többsége még így is a várakozásoknál jobb eredményekről számolt be.
Tovább hajthatja a részvénypiacokat, hogy az elvárt hozamok, illetve az alternatívaként felmerülő banki vagy egyéb megtakarítások a decemberi kamatemelés ellenére sem váltak vonzóvá, így a vállalatok nyereség- és osztaléktermelő képessége felértékelődik. Más a helyzet Európával, ahol a belső feszültségek megágyaznak a rossz hangulatnak. Az utóbbi időben felerősödtek az európai monetáris lazítás (QE) sikerével kapcsolatos aggodalmak, sokan ennek kudarcaként értelmezik, hogy a vállalati eredmények nem növekednek. Különösen a pénzügyi szektor mutat aggasztó jeleket, annak ellenére, hogy a lakossági és a jelzálog-hitelezés is beindulni látszik.
A helyzet javulásához egyértelműen szükség van az EKB további elköteleződésére, a hitelezés és a fogyasztás területén látható biztató jelek csak így erősödhetnek meghatározó trendekké” – mondja a Pioneer szakértője. A nyersanyag- és energiafüggő közép-európai piacok most éppen jól járnak. A térség tőzsdéi eddig jobban viselték turbulenciát, egy esetleges konszolidáció pedig még jobban rávilágíthat a régió előnyös helyzetére. Közép-Európa az EU legdinamikusabban növekvő térsége lett, ami az általános idegesség mérséklődésével komoly felértékelődési potenciált jelenthet, addig azonban csak arra elég, hogy kevesebbet essenek az itteni tőzsdék, mint a nyugat-európaiak. Ebből a közegből is felfelé lóg ki a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye. A magyar eszközök ütésállósága az év elején feltűnő volt, amit Pálinkás Ervin többek között a közelgő felminősítésünknek tulajdonít.
