Folytatódik a magyar gazdaság leszakadása
Az infláció – nem piaci alapú kormányzati gáz- és áramár-csökkentő lépések nyomán – jelentősen, több mint 2 százalékponttal lassul. Így a reálkeresetek átmenetileg szerényen emelkednek. A kormányzat fő célja, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés érdekében azonban újabb megszorító lépések várhatók. Valószínű, hogy ezek közvetlenül elsősorban az üzleti, ezen belül a bankszférát fogják érinteni, de továbbhárulnak a lakosságra és a vállalkozásokra, ami tovább csökkenti a beruházási hajlandóságot.
A külső feltételek alig javulnak. Az EU a tavalyi 0,3%-os visszaesés után ugyan 0,1%-kal növekedhet, de ezen belül a német gazdaság dinamikája 0,7%-ról 0,5%-ra lassul. A régióban Szlovénia, Horvátország és a stagnáló Csehország kivételével Magyarország minden versenytársa növekedésre lesz képes. Ezzel szemben nálunk ugyan a mezőgazdaság (a tavalyi nagy aszály után), az ipari és az informatikai szektor némileg bővülni tud, de a továbbra is visszaeső beruházások miatt a gazdaság összes többi ágazata (kereskedelem, szolgáltatás) visszaesik. A belföldi piac zsugorodik, ettől a kisvállalkozások szenvednek.
Az Európai Bizottság szerint a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 2013-ban és 2014-ben is 3,4% lesz, pótlólagos – tartós, szerkezet-átalakító - intézkedésekkel azonban 3% alá csökkenhet. A GKI véleménye szerint a kormány hamarosan kb. 200 milliárd forintos kiigazítást fog bejelenteni, hogy kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alól, s ezzel kiiktassa a kohéziós alapok megvonásával fenyegető EU-szankció lehetőségét. Ha ez sikerül, akkor is nagy kérdés, hogy a rezsicsökkentéssel, a pedagógus-béremelés és az egyszeri nyugdíjemelés kilátásba helyezésével már láthatóan beindult, és a II. félévtől minden bizonnyal felpörgő választási gazdaságpolitika mennyire fogja rontania költségvetést. (Az EU ugyanis eltökéltnek látszik, hogy szükség esetén gyorsan újraindítja a túlzottdeficit-eljárást.)
A reálbér mintegy 0,5%-kal, a minimálbér szintjén 2%-kal emelkedik. A sokféle tartozás által sújtott, egyelőre bizonytalan jövőt látó lakosság azonban feltehetőleg nem növeli fogyasztását. A foglalkoztatás és a munkanélküliség stagnálását is csak statisztikailag biztosítja a közmunkába bevontak számának bővítése, ez egy növekedésképtelen gazdaságban nem is lehet másként. A beruházások legalább 2%-kal tovább csökkennek. A jogbiztonság és a piaci kereslet hiánya, valamint az autóipari beruházások kifutása miatt visszaeső üzleti befektetéseket ugyanis nem tudja ellentételezni az EU-támogatások gyorsított kifizetése.
A kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája mellett az új jegybanki vezetés irányvonala is bizonytalan. A pénzpiac, a forint árfolyama fogja kordában tartani a várható monetáris és fiskális lazítást.
