GKI - A magyar gazdaság súlyos recesszióba került!
Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. Az infláció, az alapkamat és az árfolyam-ingadozás nálunk a legnagyobb a régióban.
A foglalkoztatás romlását csak statisztikailag fedi el a közmunka növekedése. A lakosság jövedelme és fogyasztása csökken, a beruházások zuhannak. A magyar jog- és intézményrendszernek az európai piacgazdasági normáktól egyre inkább eltérő jellege és gyakorlata tőkekiáramláshoz vezet, s széleskörű kritika tárgya az EU-ban. Az egyetlen siker az államháztartási hiány idén és jövőre várható csökkenése, a túlzottdeficit-eljárás alóli jövő évi kikerülés ígérete. Ennek pozitív kisugárzását azonban semlegesítik a negatív folyamatok, s főként az azokat előidéző, hibás gazdaságpolitikai és intézmény-átalakítási lépésekhez való ragaszkodás. Ez tükröződik az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos politikában is, ami igazából a nemzetközi intézmények távoltartására törekszik. A magyar gazdaság súlyos recesszióba került!
A 2012. eleji, pénzpiaci finanszírozási krízissel fenyegető helyzethez képest enyhülés történt, de a tartós és érdemi javulás feltételeit a kormány még nem hozta létre. Június első felében a forint/euró árfolyam a 295-305 sávban, a CDS-felár 600 körül ingadozott, majd a görög választások után 290, illetve 550 alá esett. A görög összeomlás és az IMF tárgyalások el sem kezdődése kiárazódott a pénzpiacból. A Monetáris Tanács idén még nem változtatott az alapkamaton, az a 2011. decemberi emelés óta 7%. (Összehasonlításképpen: 2010 májusában, a Bajnai-kormány távozásakor az árfolyam 275 környéki, a CDS-felár 250 alatti, az alapkamat pedig 5,25% volt.)
Magyarországon az üzleti szektor és a fogyasztók várakozásait egyaránt a mély pesszimizmus jellemzi, s a romlás az EU-ban tapasztalhatónál sokkal markánsabb. A magyar gazdaság helyzetének megítélése nagyon kedvezőtlen.
Idén valószínűleg a kormány nem fog megállapodni az IMF-fel sem, pontosabban mindig csak akkora engedményt fog tenni a tárgyalások megkezdése illetve folytatása érdekében, amennyi a piaci szereplők minimális bizalma érdekében elengedhetetlen.
A magán-nyugdíjpénztárak államosításával „eltakart”, lazító 2011-es évhez képest a 2012. évi költségvetés pénzügy-politikai fordulatot jelentett, erős restrikció valósul meg, a GDP-arányos strukturális hiány kb. 2 százalékponttal csökken. A restrikció fő eszköze az adóemelés (az adóközpontosítás több mint 1 százalékponttal nő), de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. A többszöri évközi megszorítás nyomán és számos átmenetinek nevezett eszközzel végülis valószínű az eredeti 2,5% körüli GDP arányos ESA hiánycél megvalósulása.
Az adósságmutató a tavalyi 80,6%-ról 78% körüli szintre csökkenhet. Az államadósság finanszírozása idén valószínűleg konszolidáltan, de igen drágán (forint-állampapírban lejárattól függően 7-9% közötti kamattal) történik, ami a későbbiekben új költségvetési szigorítást okoz!
A tartósan gyenge forint ellenére a kivitel nem élénkül, hanem kifejezetten lassul; az áruforgalmi többlet alig, a korábbi éveknél sokkal kisebb mértékben nő. Mindez nem igazolja azt a feltételezést, hogy önmagában a forint leértékelésével a gazdasági növekedés élénkíthető.
A reáljövedelmek összességében 3% körüli mértékben csökkennek. A tapasztalatok szerint a reáljövedelmek visszaesésének időszakában a lakosság fogyasztása kevésbé mérséklődik, így annak csökkenése idén 2,5% körüli lehet.
A beruházások idén mintegy 4%-kal tovább mérséklődnek. A vállalkozások kilátásai és a befektetői klíma kedvezőtlen, a belföldi kereslet esik. A beruházási ráta tovább esik, alig haladja meg a 16%-ot.
Az iparban éves átlagban 2,5%-os, a II. félévben 6% körüli termelés-bővülés várható. Az építőiparban a hatéves zuhanás után újabb 5%-os visszaesés várható. A mezőgazdaságban az átlagon felüli 2011. évi termés után némi csökkenés valószínű. A pénzügyi szektor túladóztatása az egész gazdaság fejlődési képességét visszafogja. A GDP 2012-ben 1,5%-kal csökken, növekedésre még az utolsó negyedévben sincs esély.
A foglalkoztattak száma 2012-ben közel stagnál, kissé mérséklődik. A munkanélküliségi ráta legjobb esetben stagnál, a tavalyi átlaghoz hasonlóan 11% körüli lesz.
A infláció éves átlagban 5,7%-os, az év végén 5,5% körüli áremelkedés várható. A következő években 4-5% közötti éves áremelkedés várható Magyarországon, tartósan magasabb, mint a régióban.
A GKI 2012-ben, éves átlagban, jelentős ingadozások mellett 295 forint körüli euró árfolyamra és az év végén is 7%-os, esetleg 6,75%-os alapkamatra számít. A finanszírozási problémák viharos kiéleződése esetén az alapkamat jelentős, átmeneti emelését sem lehet kizárni. A magyar gazdaság 2012-ben nemcsak recessziós, de perspektívátlan pályán halad. Nem látszik olyan tényező, amely a pénzügyi válság elkerülésénél, a tartós stagnálásnál dinamikusabb pályára terelné az országot. A magyar gazdaság nemzetközi leértékelődése súlyos szociális és társadalmi következményekkel fenyeget.
