Megunta a piac a bizonytalanságot: újra nő a lakásépítési kedv

Az év első három hónapjában 2821 új lakás épült Magyarországon, ami 4,3 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, miközben a kiadott építési engedélyek száma 64 százalékkal emelkedett.

A növekedést elsősorban a nagy lakásépítő cégek beruházásai hajtják, főként Budapesten, Debrecenben és más frekventált nagyvárosi térségekben. A piac élénkülésében fontos szerepet játszanak a támogatott hitelkonstrukciók és a lakáscélú hitelezés bővülése is.

„Az elmúlt évek folyamatos paici bizonytalansága jelentősen visszafogta a beruházási kedvet. Most azonban egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy nem lehet a végtelenségig kivárni” – mondta Stamler Szabolcs a Mapei Kft. kereskedelmi vezetője.

A szakember szerint a piac kezd alkalmazkodni a bizonytalan környezethez, és a lakás továbbra is az egyik legbiztonságosabb befektetési formának számít. Ebben szerepet játszik az is, hogy az elmúlt években a lakásárak jelentősen emelkedtek, és a piac jelenleg nem számít érdemi visszaesésre.

A lakásépítések növekedése ugyanakkor egyelőre elsősorban a társasházfejlesztő cégek projektjeiben jelenik meg, nem pedig a családi házas lakossági építkezésekben.

Az Otthon Start és más támogatott hitelprogramok hatása részben már látható a piacon, ugyanakkor ezek teljes építőipari hatása csak később jelentkezhet, különösen a használt lakások felújításán keresztül, kisebb részben pedig új lakások építésében.

A Mapei becslése szerint továbbra is jelentős lakáshiány van Magyarországon. A szakmai számítások alapján még mindig mintegy 60–70 ezer lakás hiányzik a piacról, miközben évente körülbelül 35 ezer új lakás építésére lenne szükség a lakásállomány megfelelő megújulásához.

Az építőipar számára a lakásépítések különösen fontosak, miután az elmúlt években az állami beruházások jelentős része leállt vagy lelassult. Jelenleg az ágazatot főként a magánerős beruházások, a lakásépítések és a nagy ipari fejlesztések, pélául az autóipari beruházások tartják mozgásban.

A szakértő szerint az idei évben mérsékelt, néhány százalékos növekedés várható az építőiparban, míg 2027-ben akár érdemben gyorsulhat is a piac, ha több kedvező tényező egyszerre teljesül. Ilyen lehet az uniós források megérkezése, az állami beruházások újraindulása, valamint a lakossági és beruházói bizalom további erősödése.

A geopolitikai helyzet továbbra is komoly kockázatot jelent az ágazat számára. Az energiaárak és a logisztikai költségek emelkedése növeli az építőanyagok árát és a logisztikai költségeket, ami visszafoghatja a növekedést. A negatív hatások egy részét jelenleg ellensúlyozza a forint euróval szembeni erősödése, amely mérsékli az import alapanyagok drágulását.

„A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az energiaárak csökkenése és a forint stabilitása képes-e tartósan ellensúlyozni a nemzetközi bizonytalanságok hatásait” – hangsúlyozta Stamler Szabolcs.