GSZT - Herczog László: magas az inaktívak aránya
A tanács tájékoztatót hallgatott meg a foglalkoztatáspolitika időszerű kérdéseiről, valamint tárgyalt a megrendelésére készült népesedési és fejlesztéspolitikai tanulmányokról. Herczog László tájékoztatójában hangsúlyozta: a foglalkoztatáspolitikában a kibontakozáshoz együttműködő társadalomra van szükség. A GSZT ülésén a munkaügyi miniszter a munkaképes korcsoportot három kategóriába sorolva elmondta, hogy a piacképes tudással rendelkezők foglalkoztatásával nincs gond, esetükben az állam feladata a tudás karbantartásához szükség felnőttképzés biztosítása.
A költségvetési szektorhoz tartozók tudását a társadalom elismeri, mert értékalkotó munkát végeznek. Az inaktívak pedig tartalékot jelentenek a foglalkoztatás bővítéséhez. Herczog László hangsúlyozta: szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy sokan azért szorulnak ki a munkaerőpiacról, mert munkaképes tudásuk csekély, és ennek megváltoztatása állami beavatkozást is igényel. Megjegyezte: a nyereségességet állami és vállalkozási szempontból is érdemes megkülönböztetni.
Az állam szempontjából azt kell vizsgálni, mi a kifizetődőbb, a segélyezés, vagy a munkához segítés. Herczog László emlékeztetett arra, hogy a kormány a versenyképes munkaerő piacra jutását járulékkedvezménnyel is segíti. Szerinte a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatására célszerű járulékkedvezményt adni. A munkavállalói oldal nevében Pataki Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke úgy vélekedett, a gazdaságban jelentős részt képvisel a fekete foglalkoztatás, és egyetértett azzal, hogy a járulékkedvezményt célzottan és nem általánosságban kell adni.
Vizi E. Szilveszter, a GSZT társelnöke a tudomány képviseletében elmondott hozzászólásában kiemelte, hogy az oktatási rendszer kulcsszerepet játszik a foglalkoztatásban is. A normatíva támogatással nem a piacképes tudást adó területek kapnak forrást, hanem újratermelődnek a munkanélküli diplomások. Az egészségügyben megalázó bérek miatt pedig a végzett orvostanhallgatók fele külföldre megy dolgozni, miközben itt kapták meg állami forrásból a képzést. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, a GSZT soros elnöke az elhangzottakkal kapcsolatban megjegyezte: nem történt egyeztetés a gazdasági szféra szereplőivel a közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatal létrehozásáról.
Szerintük a hivatal felállítása alkotmányossági aggályokat vet fel, mert olyan jogosítványokat kap, amelyek más intézményeknél már megvannak. Az MKIK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis és középvállalkozói szektor a legnagyobb foglalkoztató, ezért annak támogatása jó hatással lenne a foglalkoztatásra is. Szerinte az elmúlt években a kkv-támogatáspolitika gyenge volt. A szakképzéssel kapcsolatban megemlítette, hogy a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) költségvetési támogatása megszűnt, a kamara finanszírozni fogja ezek működését. A népesedéspolitikáról készült tanulmány kapcsán a tanács megfogalmazta, hogy ez a téma nemzetstratégiai kérdés, és pártpolitikától függetlenül kell kezelni. A fejlesztéspolitikai tanulmány tárgyalását a tanács félbeszakította. A kormány és a tanács tagok írásos véleményének kiegészítésével a fejlesztéspolitikai tanulmány megtárgyalását újra napirendre tűzik.
