Gazdasági körkép - tanulságok 2011-ben, kihívások 2012-ben
Nemzetközi folyamatok 2011-ben
„Az idei év legnagyobb dilemmáját és vitáját az váltotta ki, hogy a korábbi évek gazdaságélénkítő lépései után a gazdaságok képesek lesznek-e a saját lábukon megállva érdemi növekedést felmutatni, ki tudják-e nőni az egyre komolyabb méreteket öltő államadósságot. Az év első hónapjaiban még optimista piaci hangulat aztán az egyre visszafogottabb makrogazdasági előrejelzések hatására májustól folyamatosan romlani kezdett, miközben a gazdaságpolitika és a jegybankok élénkítési eszközei érdemben elfogytak. Nyáron elmaradt a szokásos uborkaszezon, hiszen a tőkepiacokon normál esetben csendes nyári időszakot az eurozónából érkező hírek borzolták, kiegészítve az amerikai adósságplafon körül zajló vitával. Ennek következménye a svájci frank elképesztő szárnyalása, valamint az USA államadósság első ízben történő leminősítése lett. Augusztusban kiderült, hogy a Fed-nek aligha van tere a további fiskális ösztönzésre, aminek hatására a részvénypiacokon kitört a pánik. A folyamatokat tetőzte, hogy Európa folyamatos „görögtűzben égett”, és a görög államadósság rendezését szolgáló október végi megállapodás túl későn született meg ahhoz, hogy megakadályozza a befektetői bizalom tartós megrendülését„ – mondta Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötője.
Főbb magyarországi események 2011-ben
„A magyarországi gazdasági folyamatokat a nemzetközi események jelentősen befolyásolták, ugyanakkor az idei év meglehetősen bővelkedett a magyar sajátosságokban is. A kormány iránti befektetői bizalom az év első hónapjaiban romlani kezdett, mivel egyre csúszott a szükséges átalakításokra vonatkozó konkrét intézkedések bejelentése. A növekvő piaci nyomás hatására márciusban bejelentett Széll Kálmán terv fogadtatása azonban egyértelműen pozitív volt, és a magán-nyugdíjpénztári vagyon nagy részének a költségvetésbe való visszacsoportosítása is átmenetileg javította az államháztartás hiányát. A csomag megvalósítása azonban, főként az egyre súlyosbodó görög események hazánkat is érintő hatásai miatt, javarészt elmaradt. A végső csapást erre az évre a végtörlesztési javaslat tette, amely mind a részvénypiacon, mind az ország külső megítélése szempontjából igen súlyos következményt jelentett. Az ország iránti bizalom és a magyar állampapírok iránti kereslet az év folyamán fokozatosan romlott, aminek eredménye a Moody's leminősítése lett. Hatása természetesen negatív volt a hazai értékpapírpiacra, és a forint árfolyamára, ugyanakkor nem váltott ki pánikszerű eladásokat, mivel a piac az elmúlt hetekben már folyamatosan beárazta ennek eshetőségét” - emelte ki a szakember.
Jövő évi kilátások - makrogazdaság
A nemzetközi kilátásokat tekintve igen nehéz optimista képet festeni. A legfontosabb kérdések gyakorlatilag nem fognak változni: képesek lesznek-e megállni az országok a saját lábukon a gazdasági stimulusok kifutása után? Ki tudják-e nőni az országok az államadósságot? Meddig marad meg a piacokon a jelenlegi bizalom? Hogyan és mikor oldódik meg az eurózóna válsága? Az idei év válaszai alapján azonban nem várható 180 fokos fordulat. Ami biztató, hogy a részvénypiacok általában fél évvel előrébb járnak, mint az adott ország vagy régiók gazdasági teljesítménye, tehát késő tavasszal akár újra visszatérhet a növekedés tőkepiacokon.
„A magyar kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy az egyre visszafogottabb növekedési előrejelzések mellett várható-e kilábalás a válságból, vagy tartósan maradunk a jelenlegi szinten. A kormány célkitűzéseként 2,5%-os 2012-es költségvetési hiánycél tovább mérsékelheti az adósságrátát, amennyiben a GDP növekedés 1% felett marad. Ennek lehetősége azonban elég csekély annak ismeretében, hogy a hazai gazdasági növekedés most már kizárólag az exportra épül, ami idén 3%-ot ad a növekedéshez, jövőre azonban harmadára lassulhat. Másrészt a jövőre tervezett 750 milliárd forintos költségvetési kiigazítás hatására a gazdasági növekedés 0,5% körüli szintre lassulhat” – mondta el Barcza György, a K&H vezető elemzője.
„A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a végtörlesztés jelentős veszteséget jelent a bankszektornak, ami a bankok tőkéjének csökkenése miatt újabb hitelszűkülést okozhat a hazai piacon. További kérdés, hogyan alakulnak a tárgyalások az EU-IMF küldöttséggel a biztonsági hitelkeret nyújtásáról. Sikeres IMF megállapodás és a jegybanki kamatemelés mellett a következő hetekben stabilizálódhat a forint, és 2012 egyik meglepetése lehet, ha visszaerősödik. Az MNB adatai alapján kb. 1000 milliárd forintot adtak el a külföldiek az előző hónapokban, a magasabb kamatok azonban ismét vonzóvá tehetik a magyar eszközöket, és újra megindulhat a tőkebeáramlás” – tette hozzá a szakember.
