Görög adósság - Egyelőre eredmény nélkül zárult az Eurócsoport tanácskozása
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter nem sokkal éjfél előtt tudatta a Twitter közösségi oldalon, hogy az ülés egyelőre véget ért, vasárnap azonban folytatódik. Úgy tudni, a pénzügyminiszterek egyelőre nem is adnak ki közös nyilatkozatot. Pár perccel éjfél után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke úgy fogalmazott, hogy az ülést berekesztették, de délelőtt 11 órakor folytatják.
"Alaposan megvitattuk a görög javaslatokat, a hitelesség és a bizalom kérdését, de persze költségvetési intézkedésekről is volt szó" - magyarázta Dijsselbloem, hozzátéve: "nagyon nehéz, de folyik a munka. Ez minden, amit mondhatok". Délután a német Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung hozta nyilvánosságra, hogy a német pénzügyminisztérium két forgatókönyvet is elképzelhetőnek tart, miután a görög javaslatokat nem tekinti megfelelő tárgyalási alapnak egy újabb, hároméves mentőprogramhoz.
Vagy a görögök jelentősen javítanak az ajánlatukon, s 50 milliárd eurónyi vagyont letétbe helyeznek egy alapnál, melyből csökkenteni lehetne az adósságukat, vagy öt évre, ideiglenesen kilépnek az euróövezetből, hogy az államadósságot olyan módon is át lehessen alakítani, ahogyan az eurózóna szabályai szerint nem megengedett. Uniós tisztségviselők szerint ugyanakkor ez jogilag nem kivitelezhető. A finn sajtó azt adta hírül, hogy a helsinki kormány sem támogatja, hogy Görögország újabb mentőcsomagot kapjon.
Sajtóinformációk szerint a Timo Soini külügyminiszter vezette, A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű koalíciós partner mereven elzárkózik ettől, olyannyira, hogy a kérdés kormányválsággal fenyeget Finnországban. Az eurózóna pénzügyminiszterei kilenc órán át egyeztettek arról, hogy megfelelő alapnak tartják-e a görög kormány javaslatait ahhoz, hogy elinduljanak a tárgyalások egy újabb mentőprogramról. Miután a tárgyalások megindításához jog szerint egyhangú döntés kell, szóba került, hogy a mentőalap szabályai lehetővé teszik az úgynevezett rendkívüli eljárással való döntést, amelynek során a szavazati súlyok 85 százaléka is elegendő, vagyis Helsinki egyedül nem tudna vétót emelni.
Szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy Finnország egyedül van; a balti államok és Szlovénia is ellene szavazhat a tárgyalásoknak, másrészt ilyen rendkívüli eljárással akkor lehet dönteni, ha az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) úgy értékeli, hogy az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása sürgősen elhárítandó veszélyben forog, viszont az elmúlt hetekben Görögországgal összefüggésben mindkét intézmény ennek az ellenkezőjét állította.
A megbeszélések kezdete előtt Dijsselbloem arról beszélt, hogy a görög javaslatokat értékelni hivatott intézményi hármas, a bizottság, az EKB és a Nemzetközi Valutaalap is számos bírálatot fogalmazott meg az előterjesztéssel kapcsolatban, továbbá jelentős probléma a bizalomhiány is. "El lehet-e hinni a görög kormánynak, hogy meg is valósítja, amit megígér? - tette fel a kérdést Dijsselbloem. Görögországnak csütörtökig kellett leadnia reformterveit, amit időben meg is tett.
Az Athén által összeállított javaslatcsomag sokban hasonlított arra, amelyet június végén Görögország hitelezői állítottak össze, s amelyre a július 5-i népszavazáson a görög választók döntő többsége nemet mondott. A csomag, amely szerint Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és a nyugdíjrendszer, valamint az adóbeszedés átalakítását, s végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is. Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, és új adókat is bevezetnének, illetve a már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék.
A javaslat Görögország védelmi kiadásainak csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint azt a hitelezők korábban elvárták volna: idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást tanácsoltak. A javaslatcsomagban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, valamint a frekvenciák elárverezése és a privatizáció.
