Görög adósság - Ellentmondó nyilatkozatok az elvárt reformokról
Médiaértesülések szerint a hitelezők a nyugdíjak további csökkentését és az áfa emelését sürgetik, az Európai Bizottság illetékes szóvivője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a hitelezők nem egyéni nyugdíj- vagy bércsökkentést, hanem reformokat követelnek. Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza a vasárnapi eredménytelen tárgyalásokra reagálva hétfőn blogján arra figyelmeztetett, hogy csak abban az esetben sikerülhet megállapodásra jutni, ha Görögország elfogadja a hitelezőknek azt a követelését, hogy emeljék több termék áfáját és csökkentsék a nyugdíjakat "a csődközeli pénzügyi állapot javítása céljából".
Az IMF közgazdásza rámutatott arra, hogy a görög költségvetés kiadásainak mintegy 75 százaléka bér- és nyugdíjkifizetés. A nyugdíjkifizetés pedig a GDP csaknem 16 százalékának felel meg. Az IMF közgazdásza hangsúlyozta, hogy mindemellett "a nemzetközi hitelezőknek pótlólagos pénzügyi támogatást kell majd nyújtaniuk Görögországnak és a meglévő adósság visszafizetését átalakítani hosszabb futamidőre, alacsony kamatozásúra".
Jánisz Varufakisz görög miniszterelnök azonban a német Bild lap hétfői számában megjelent interjúban leszögezte, hogy Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését. Kifejtette, hogy nemzetközi hitelezők egy elhibázott válságkezelő programot kényszerítettek az országra, ezért a törlesztési válság kezelését "teljesen elölről kell kezdeni".
A görög kormány ezért azt javasolja - fejtette ki az interjúban Jánisz Varufakisz -, hogy a hitelezők engedjék el az adósság egy részét, hosszabbítsák meg a megmaradt adósság törlesztési futamidejét és a részletek összegét a mindenkori gazdasági teljesítmény alapján állapítsák meg. Amennyiben a hitelezők elfogadják a javaslatot, Görögország nem tart igényt további támogatásra. "Csak így tudjuk a lehető legtöbb adósság visszafizetését garantálni" - szögezte le.
Annika Breidthardt, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosának szóvivője hétfőn "a tények óriási mértékű elferdítésének" nevezte azt az állítást, hogy a hitelezők rendezési javaslatukban további nyugdíj-, vagy bércsökkentést követeltek volna. Rámutatott azonban, hogy ez az egyik legnagyobb kiadási tétel a görög költségvetésben és az ország tartja fenn az egyik legdrágább nyugdíjrendszert az uniós tagállamok között, ezért reformja valóban része az Athénnal szemben megfogalmazott követelményeknek.
Hangsúlyozta, hogy a hitelezők már eddig is jelentős engedményeket tettek Görögországnak, és a kitűzött célokat korábban az athéni kormány is elfogadta. A kérdés most az - mondta -, hogy azokat milyen hiteles intézkedésekkel lehet elérni. A bizottsági szóvivő szerint a hitelezők "nem kérik az egyéni nyugdíjak csökkentését", javaslatot tettek viszont a nyugdíjkorhatár kitolására, illetve a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetésére, amelyekkel a nyugdíjrendszerben a GDP egy százalékát kitevő megtakarítást lehetne elérni.
Athén ehhez képest 2016-ra a GDP mindössze 0,04 százalékának megfelelő megtakarítást hozó intézkedéseket javasolt - mutatott rá. A brit Financial Times gazdasági és politikai napilap publicistája Wolfgang Münchau a görög nyugdíjrendszerre tett megtakarítási javaslatok körül kirobbant vita apropóján annak a véleményének adott hangot, hogy Görögország tulajdonképpen nem sokat veszítene azzal, ha visszautasítaná a hitelezők megszorítási követeléseit és vállalná annak pénzügyi következményeit. Ezzel szemben ha elfogadná azokat, az felérne egy gazdasági öngyilkossággal - nem is beszélve Alekszisz Ciprasz miniszterelnök politikai karrierjéről.
A szerző szerint Athén a hitelezők javaslatának elutasításával "megszabadulhatna az őrült költségvetési kiigazításoktól". Ha csődöt jelentene a nemzetközi intézményektől felvett és a kétoldalú megállapodások alapján az uniós országoktól kapott hitelekre, de tovább törlesztené a magánkölcsönöket, akkor módjában állna visszaszerezni a piac bizalmát és így elkerülhetné a fizetésképtelenné válást a magánforrásokból származó hitelek esetében.
Wolfgang Münchau szerint ezt annál is inkább módjában állna a görögöknek megtenni, mivel a görög gazdaság viszonylag zárt, ezért a saját deviza leértékelődése nem jelentene akkora megrázkódtatást számára, mint amekkorát egy jóval nyitottabb, például az ír gazdaság számára egy hasonló lépés jelentett volna. A szerző cikkében rámutat, hogy egy ponton a hitelezők maguk is rájöhetnek, hogy nekik is érdekükben áll a görög adósságteher mérséklése.
Berlin és Párizs persze ekkor 160 milliárd euróra vethet keresztet. Görögország és hitelezői (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) hetek óta intenzív egyeztetést folytatnak arról, milyen gazdasági intézkedésekre van szükség ahhoz görög részről, hogy a hitelezők a hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét elérhetővé tegyék Athén számára. Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. (MTI)
