Görög adósság - Tőkekorlátozások következhetnek a jövő héttől
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábjának péntek hajnalban összeállított helyzetértékelése szerint, ha az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásának kudarca után a hétfőre tervezett valutauniós csúcson sem születik megállapodás Görögországgal, akkor nagyon valószínűtlenné válik bármiféle egyezség a jelenlegi pénzügyi segélyprogram június végi kifutásáig.
Ebben a helyzetben a Barclays londoni elemzői szerint az eurójegybank (EKB) valószínűsíthetően megemeli azt a kockázati súlyozást, amellyel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem - az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata - likviditásforrásaihoz.
A ház szerint az, hogy a görög kormánynak már a jövő héten tőkekorlátozásokat kell-e bevezetnie, kritikus mértékben függ attól, hogy az EKB alkalmazza-e ezt a likviditási korlátot, és attól is, hogy milyen ütemben folytatódik a betétmenekítés a görög bankokból. A Barclays elemzői szerint jóllehet a görög bankok az EKB-likviditás hozzáférésének korlátozását egyelőre tudnák kezelni, és továbbra sem kizárható, hogy az utolsó pillanatban létrejön valamilyen megállapodás a program június végi kifutása előtt, a jövő héten azonban így is igencsak érdemi kockázattá válik a tőkekorlátozások bevezetése, köztük a banki pénzkivétel összegének korlátozása.
A görög pénzügyi szektort terhelő bizalmi stresszhelyzetet jelzi, hogy az év eleje óta jelentősen, 44 százalékkal megugrott a készpénzhasználat a görög gazdaságban. A görög bankokból november vége és április vége között kivont 29 milliárd eurónyi betétállományból 13 milliárd eurónyi jelent meg a görög gazdaságban közvetlenül cirkuláló papírpénz formájában - áll a Barclays pénteki londoni elemzésében. A ház szerint a végletekig feszített görög közfinanszírozási rendszer forrásai nem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy Görögország a június végén esedékessé váló 1,6 milliárd eurós adóssághányadot törleszteni tudja a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Ráadásul a kamatfizetési kötelezettségek nélkül számolt elsődleges államháztartási egyenleg várhatóan egyre mélyebb mínuszba fordul, és ha Görögország nem fér hozzá a Eurosystem likviditási forrásaihoz, akkor a kormány fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet a hazai fizetési kötelezettségek teljesítésére. Az, hogy e módszer gyakorlatilag párhuzamos valuta meghonosításához és Görögország euróövezeti tagságának megszűnéséhez vezet-e, nagyban függ a következő időszak politikai fejleményeitől, például attól, hogy kiírnak-e előre hozott választásokat, és ha igen, ennek eredményeként milyen új görög kormány alakul - áll a Barclays pénteki helyzetértékelésében.
Más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet a súlyossá vált pénzügyi stresszhelyzet jeleire. A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég a csütörtöki londoni kereskedés adatait összegezve kimutatta, hogy a görög szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) upfront díja - vagyis a CDS-kontraktus létrejöttének pillanatában fizetendő névértékarányos díj - az irányadó ötéves lejáratra jelenleg 52,4 százalék, ami az eddigi rekordhoz nagyon közeli szint. A Markit számítási modellje szerint a jelenlegi görög szuverén CDS-díjszabás 81,7 százalékos halmozott államadósság-törlesztési csődkockázatra utal ötéves távlatban.
A ház adatai szerint hasonlóan komor a helyzet a görög állampapírpiacon. A kétéves görög referenciakötvény hozama csütörtökön 30 százalékon is járt, ami egyben azt is jelenti, hogy a hozamgörbe még meredekebben inverzzé vált a lejárati időtengely mentén. A közeli lejáratok hozama ugyanis jelenleg már több mint háromszorosan haladja meg a hosszú futamidejű papírokét. Az ennyire fordított hozamgörbe mindig a heveny piaci stresszhelyzet tipikus jele.
