Görög adósság - a német kormányban volt, aki az átmeneti Grexitet támogatta
Azt a német pénzügyminiszter nem árulta el, hogy ő maga közéjük tartozik-e. A hétvégén derült ki, hogy Berlin a megállapodás és a görög javaslatok javításának alternatívájaként azt képzelte el, hogy Görögország öt évre távozhatna az euróövezetből, hogy átstrukturálja adósságát. Az "ötéves kimenő" az euróövezetből végül bekerült abba a szövegtervezetbe is zárójelben, amely az állam-, illetve kormányfők tanácskozására elkészült.
A végleges, elfogadott szövegben ez a lehetőség végül nem szerepel. "Sokak meggyőződése a szövetségi kormányon belül is, hogy Görögországnak és a görög népnek ez előnyösebb megoldás lett volna" - fogalmazott a német miniszter. Schäuble egyúttal elmondta, hogy az általa vezetett minisztérium pusztán minden lehetséges eshetőséggel számolni szeretett volna.
Kitért arra is, hogy hetekig tart, míg a hitelezők és Athén megállapodik a harmadik mentőprogramról, és addig Görögországnak kell viselnie annak kockázatát, ha nem teljesítené a vállalásokat. Ennek érdekében az eurózóna többi országának a miniszter álláspontja szerint fenn kell tartania az Athénra nehezedő nyomást. Keddi tanácskozásukon az uniós pénzügyminiszterek azt is megvitatták, milyen forrásból lehetne áthidaló kölcsönt biztosítani Görögországnak.
A súlyos pénzhiánnyal küzdő ország ugyanis egy törlesztőrészlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, és a jövő héten újabb milliárdokat kellene kifizetnie az Európai Központi Banknak. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy sok tagállamnak nehezére esik, hogy feltételek nélkül adjon kölcsönt Görögországnak. Úgy vélte, akár hat mód is van arra, hogy Athén a következő napokban pénzhez jusson.
Az egyik ilyen az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), amelyből korábban Írország és Portugália is kapott kedvezményes kölcsönt. Ezzel kapcsolatban aggályt fogalmazott meg mind Csehország, mind Nagy-Britannia. Az EFSM ugyanis nemcsak eurózóna mentőalapja, hanem mind a 28 tagállamé is. London egy korábbi állam-, illetve kormányfői tanácson ígéretet kapott, hogy nem kell részt vennie az eurózóna mentőakcióiban, ráadásul az EFSM-ről a tanács azt is kimondta, hogy ilyen célra nem használható, miután több mentőalap és intézmény is létrejött a későbbiekben.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke elismerte, hogy a pénzügyminiszterek tanácsában több, nem eurózóna-tagállam kifogásokat fogalmazott meg, amelyeket a testület figyelembe fog venni. Az EFSM alkalmazásáról a tagállamok ugyanakkor nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel dönthetnek, vagyis London egyedül nem képes megakadályozni az alap felhasználását. "Az eurózónának magának kell állnia a számláit" - közölte George Osborne brit pénzügyminiszter, hozzátéve: "Nagy-Britannia nem használja az eurót, ezért az az ötlet, hogy a brit adófizetők tartsák a hátukat a görög megállapodás miatt, szóba sem jöhet". "Valójában minden lehetőség nehéz, politikai, jogi vagy pénzügyi bonyodalmakkal terhelt" - fogalmazott Valdis Dombrovskis. (MTI)
