Gyorsulhat a bérnövekedés?

A KSH gyorsjelentése szerint augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Az előző hónapban 5,1, illetve 6,7 százalékos volt az éves növekedés üteme.
   
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője hangsúlyozta, a bérnövekedés üteme jelentősen gyorsult augusztusban az előző hónapokhoz képest, és a bérdinamika az év hátralevő részében tartósan magas maradhat. A szakértő szerint a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
   
Az elemző kommentárjában felidézte: tavaly 4,2 százalékos volt az átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal emelkedtek a reálbérek. Idén 6 százalékos bruttó bérnövekedést vár, ami az adóváltozások miatt 7,6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,5 százalékos infláció mellett 7,1 százalékos lehet a reálbérek átlagos emelkedése.
   
Suppan Gergely arra számít, hogy jövőre 5,4 százalékkal nőhetnek a bérek, ami a várt 2,1 százalékos infláció mellett 3,2 százalékos reálbér-emelkedést eredményezhet.
   
Rámutatott ugyanakkor, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, így a reálbérek akár jóval dinamikusabban is emelkedhetnek.
   
Suppan Gergely szerint a munkaadói terheknak a kormány által tervezett csökkentése érdemi bérnövekedést tenne lehetővé, anélkül, hogy a foglalkoztatás költségei jelentősen emelkednének. A növekvő bruttó bérek hatására jelentősen emelkedhetnek az szja-, a munkavállalói járulék, valamint az áfa-bevételek, amelyek túlnyomórészt kompenzálhatnák a munkaadói terhek csökkentéséből származó bevételkiesést. Mivel a költségvetési mozgástér folyamatosan növekszik, a munkaerő költségeinek csökkentése sokat javíthat az ország, illetve a hazai munkaerőpiac versenyképességén - közölte az elemző.
   
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője jelezte, a bérek átlagos emelkedése továbbra is erőteljesebb a közszférában, főként az egyes szektorokat érintő bérrendezések, valamint a bérminimumok emelése miatt. A versenyszférában mért béremelkedésben valószínűleg már döntő szerepet játszik a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint.
   
Kiemelte, az ipari vállalatok csaknem háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. A szakértő úgy látja, lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre nagyobb ütemben bővülhetnek.
   
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-hez eljutatott kommentárjában arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az átlagbérek jelentősen emelkedtek, az euróra átszámolt fizetéseket nézve a 2015-ös adatok alapján régiós szinten lemaradásban van Magyarország. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak, majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.
   
A szakértő szerint a gyenge régiós magyar eredmény leginkább azzal magyarázható, hogy az egyedülállók - azaz egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkára rakódó magyarországi terhek nemzetközi összevetésben a legmagasabbak közé tartoznak. A kétgyermekes családoknál a gyermekek után járó kedvezményt figyelembe véve sem jobb a helyzet, csak Ausztriában magasabb az elvonás a magyarnál, a lengyeleknél, a szlovénoknál, a cseheknél és a szlovákoknál kedvezőbb a mutató - jelezte.
   
Németh Dávid úgy látja, hogy a bérek miatt Magyarország munkaerővonzó-képessége elmarad a többi régiós országétól. A jövőben még van lehetőség a magyar átlagbérek növelésére, a szakember szerint azonban arra is figyelni kell, hogy a bérek ne emelkedjenek nagyobb mértékben, mint a termelékenység. Ha ugyanis tempósabban nőnek, az rontaná a magyar versenyképességet - fejtette ki.