Gyulay Zsolt: a sok hisztéria ellenére jól működik az új trafikrendszer
Tavaly július elsejével kizárólagos állami hatáskörbe került a dohánykereskedelem, s csak az nyithat - szigorú feltételek mellett - dohányboltot, aki elnyeri a koncessziós jogot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt pályázaton, illetve megkapja a működéshez szükséges vámhatósági engedélyt.
Gyulay Zsolt elismerte, hogy a rendszer döcögősen indult, de úgy vélte, ez érthető, hiszen az átalakítás során rengeteg érdek ütközött. A korábbi közel 40 ezer értékesítési pont helyett jelenleg mintegy 6 ezer dohánybolt működik.
A változások legfontosabb mozgatórugója a fiatalok védelme volt. Míg 2013. július 1-je előtt a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, addig ma már csak 12 százaléka - mondta a vezérigazgató, hozzátéve: a trafikosok komolyan veszik, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljanak ki, hiszen ez szigorú következményekkel jár, s folyamatosak az ellenőrzések.
A lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez, folyamatos az egyeztetés a dohánypiac képviselőivel és országos szakmai képzést tartanak a vállalkozóknak. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Gyulay Zsolt emlékeztetett: ahol még nincs koncessziójogosult, ott ideiglenesen kijelöli az ND Nonprofit Zrt. a dohányt árusító helyet és közben folyamatosan írja ki az új pályázatokat. A mozgóboltot az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem vezették be, mert nem olcsó megoldás - tette hozzá.
Május végéig - egy tavaly novemberi törvénymódosítás miatt - el kellett költözniük a trafikoknak a benzinkutakról és a legalább 2500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményekből. Ez összesen 300-400 trafikost érintett. Az MTI kérdésére a vezérigazgató elmondta, hogy emiatt kilenc trafikos adta vissza az engedélyét. A 2013. július 1-jén indult új értékesítési rendszer működése során pedig összesen 54 felmondás érkezett.
A feketekereskedelem alakulásával kapcsolatos kérdésre Gyulay Zsolt leszögezte: a korábbi években 30 százalékról 4 százalékra sikerült visszaszorítani az illegális forgalmat, melynek aránya most valóban nőtt, 12 százalékra. De ez szerinte természetes, hiszen mindig akkor élénkül a feketepiac, amikor emelkednek az árak és korlátozott a forgalom. Mindkettő megtörtént az elmúlt 11 hónapban. Feketekereskedelem egyébként mindenhol van, Németországban és Ausztriában például 20-21 százalék az aránya, tehát magasabb, mint a magyar gazdaságban - tette hozzá.
A monopolizált dohánypiac nagy vívmányának nevezte, hogy 100 százalékban ellenőrzés alá vonták a hazai dohánytermék kiskereskedelmi rendszert. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előtt létrehozott egy zárt online rendszert, amely rálátást biztosít a teljes legális piacra, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a mintegy 6 ezer üzletben miből mennyit adnak el és az adatokat naponta átküldik a NAV-nak. A vezérigazgató szerint óriási fejlődés, hogy eddig becslés alapján számították a kiskereskedelmi forgalmat, most már viszont az ND Nonprofit Zrt. adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször módosította a fogyasztási adatokat.
Azzal kapcsolatban, hogy vajon miért olyan sok a rablás a trafikokban, Gyulay Zsolt megjegyezte: amióta lezajlottak a választások, azóta nemigen hallani a médiában ilyen bűncselekményekről. Arra a felvetésre, miszerint a rablókat csábíthatja, hogy a trafikok lesötétített üveg mögött, zárt helyiségben működnek, a vezérigazgató kiemelte: a jogszabály csak azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a belül lévő dohánytermékeket. Erre sok ügyes megoldás létezik - mondta.
A jövőt illetően a vezérigazgató nem tud olyan változtatási szándékról, amely a trafikosokat negatívan érintené, szerinte jól működik a rendszer, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
