Ha Görögország távozik, az összes eurótagállam besorolása veszélybe kerül
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja Londonban ismertetett átfogó elemzésében közölte, hogy a görögországi fejlemények az adóskockázat "fundamentális átértékeléséhez" vezethetnek az európeriféria egészében, sőt azon túl is. A Moody's szerint ha Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, az az euró további létére jelentene veszélyt, és ebben az esetben a cégnek felülvizsgálat alá kellene vennie az összes euróövezeti szuverén adós, köztük a lehetséges legjobb, "Aaa" osztályzattal ellátott tagországok besorolásait is.
A hitelminősítő ezzel kimondatlan, de egyértelmű utalást tett arra, hogy Görögország euróövezeti tagságának megszűnése veszélybe sodorná a legnagyobb eurógazdaság, a valutaunión belül jelenleg biztos befektetői menedéknek tekintett Németország "Aaa" szuverén adósosztályzatát is. A legnagyobb EU- és eurógazdaságok közül már csak Nagy-Britanniának és Németországnak van mindhárom globális hitelminősítőnél - Moody's Investors Service, Standard & Poor's, Fitch Ratings - elit "AAA/Aaa" szuverén adósbesorolása.
A Standard & Poor's az év elején egyszerre kilenc EU-tagállamot minősített le - ezek mindegyike euróövezeti tagország volt -, arra a véleményére hivatkozva, hogy az addig hozott válságintézkedések nem elégségesek a valutaunió pénzügyi problémáinak kezeléséhez. Az S&P a tömeges osztályzatrontás keretében megvonta az "AAA" államadós-besorolást Franciaországtól, a második legnagyobb valutauniós gazdaságtól. A Standard & Poor's nem sokkal ezután megvonta az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF) lehetséges legjobb, "AAA" hosszú távú osztályzatát is, azzal indokolva a lépést, hogy miután Franciaország - és vele együtt Ausztria is - elvesztette "AAA" státusát, az EFSF által kibocsátott, adósosztályzattal ellátott hosszú futamidejű adósságkonstrukciókat már nem támasztják alá teljes mértékben a Standard & Poor's listáján "AAA" szuverén besorolással szereplő garanciavállaló eurótagállamok garanciái.
Hétvégi londoni elemzésében a Moody's annak a véleményének adott hangot, hogy az euróövezeti válság az elmúlt hetekben súlyosbodott, és Görögország idei év eleji, törlesztésleállást jelentő adósságátrendezése nem a bizonytalanság végét jelezte, hanem azt, hogy a kockázatok új, magasabb szintre hágtak. Az eurójegybank (EKB) ideiglenes likviditási forrásként betöltött szerepe nem alkalmas a finanszírozási piacokon kialakult feszültségek felszámolására középtávon, és ez nem is történt meg: az EKB hosszabb távú refinanszírozási műveletei (LTRO) által teremtett átmeneti piaci megnyugvásnak már nyoma sincs - áll a Moody's helyzetértékelésében.
A hitelminősítő szerint az euróövezeti adósságválság valójában az euróövezeti intézményekkel és a valutaunió struktúrájával kapcsolatos bizalmi válságból ered, és az ezekbe vetett bizalmat helyre kell állítani ahhoz, hogy az euró jelenlegi formájában fennmaradhasson. A Moody's elemzői nem hiszik, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók által eddig tett intézkedések elégségesek e cél eléréséhez. A cég szerint minél tovább húzódik a válság, annál kevésbé valószínű, hogy az euróövezetet érő sokkok területileg elszigetelten alakulnak ki. Mindemellett az egymást követő sokkok kezelése egyre költségesebb is lesz, tekintettel a gazdaságpolitika hitelességének eróziójára, és arra, hogy emiatt egyre nagyobb összegeket igényelnek a szükségessé váló külső támogatások.
Ha Görögország távozni kényszerül a valutaunióból, azzal bebizonyosodna az is, hogy a válság egzisztenciális jellegű az euró szempontjából. Az euróövezet ugyanis egy ilyen fejlemény után felosztható struktúraként tűnne fel, és - hacsak az euróövezeti hatóságok nem tesznek gyors, határozott intézkedéseket - a megmaradt eurótagállamokra nehezedő nyomás megállíthatatlanul és potenciálisan meglehetősen gyorsan erősödne. Ebben az esetben az euró szétesésének valószínűsége - jóllehet még mindig változatlanul alacsony - már nem tűnne elhanyagolhatónak - áll a Moody's londoni elemzésében.
