Három évtizede nem látott külkereskedelmi hiány Japánban
Ez az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy a szigetország gazdasága mennyire megszenvedi a jen erősségét, a világgazdaság lassulását, és annak hatását, hogy a tavalyi pusztító erejű földrengés és tengeri szökőár után Japánban erősen csökkentették az atomerőművek termelését, s inkább fokozott kőolaj- és földgázimport révén termelnek áramot.
A januári kereskedelmi mérleghiány meghaladta a Reuters előzetes felmérésében szereplő, 1,468 billió jenes elemzői várakozást, és az előző rekordhiányt, amelyet 2009 januárjában mértek, s 967,9 milliárd jent tett ki. A japán export értéke idén januárban 4,51 billió jen volt, 9,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A kivitel januárban immár négy hónapja folyamatosan csökkent. A japán import idén januárban 5,99 billió jenre rúgott, 9,8 százalékkal nőtt a múlt év első hónapjához képest. A behozatal immár a huszonötödik egymást követő hónapban bővült.
A külkereskedelmi mérleg növekedése szokatlan fordulat a japán gazdaságban. A szigetországot évtizedeken át bírálták szövetségesei, köztük az Egyesült Államok amiatt, hogy a kereskedelmi mérlegben hatalmas többletet halmoz fel, és tisztességtelen kereskedelemmel vádolták. (MTI)