Hatalmas teher a kormány által szorgalmazott béremelés

Az érdekegyeztetés új formái az új Munka törvénykönyve kapcsán kialakult vitában bontakoztak ki - mondta Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. A Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetésben a versenyszférát képviselő három szakszervezeti tömörülés, köztük az MSZOSZ vett részt, míg a munkáltatói oldalon az MGYOSZ mellett a Munkaadók és Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) illetve a Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ).
    

Az alelnök véleménye szerint a törvényi egyeztetés során megszerzett pozitív tapasztalat mind a három fél, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány számára is világossá tette, hogy az új körülmények között is lehet háromoldalú hatékony érdekegyeztetést folytatni. Így született karácsony előtt az a megállapodás, amely szerint létrejön a versenyszféra állandó háromoldalú konzultációs testülete azokkal a szereplőkkel, akik az új Munka törvénykönyve kialakításban is részt vettek. "A név még ideiglenes, ami biztos, hogy a versenyszféra állandó konzultációs fóruma alakul meg, ami természetesen háromoldalú" - fogalmazott Rolek Ferenc. Ez a konzultációs fórum minden ügyben összeül, amely érinti a vállalkozások helyzetét illetve a gazdaság, valamint a versenyszféra helyzetét.
    

Az elképzelések szerint a konzultációs fórum kétszintű lesz, a magasabb szint, amelyben részt vesz a nemzetgazdasági miniszter, és feltehetően a miniszterelnök is, évente két-három alkalommal ül össze, míg a az alsó szinten a korábbi OÉT bizottságaihoz hasonló egyeztetés folyik mindazokról kormányrendeletekről, törvénytervezetekről, amelyekről az előbbiekben szó volt.  
    

Az MTI kérdésére, miszerint ez a konzultációs fórum a jövőben valódi érdekegyeztetést folytat-e majd, például a minimálbérről, illetve az éves bérmegállapodásról, vagy csak ráteszi a pecsétet a kormány javaslatára, az alelnök azt felelte, hogy ebben  a testületben konzultáció zajlik, nem születnek kötelező érvényű megállapodások. Hozzátette azt is, hogy az Alkotmánybíróság 2008. évi határozata óta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) sem születtek kötelező érvényű megállapodások, hiszen az OÉT-nek sem volt döntéshozatali jogosítványa, így lényegében az OÉT is konzultációs fórumként működött.
    

Arra a kérdésre, hogy a bérkompenzáció ügyében is működött-e az új Munka törvénykönyv egyeztetésénél kialakult konzultáció, Rolek Ferenc igennel válaszolt.  A kormány által szorgalmazott béremelést nem lehet kötelezővé tenni, tehát elvárásként fogalmazódik meg és valójában nem pusztán öt százalékot jelent - magyarázta az alelnök. A kormány elvárása az, hogy mindenkinek, akinek bruttó bére nem éri el a havi 218 ezer forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálják, azaz a nettó keresete ne csökkenjen.
    

Rolek Ferenc az MGYOSZ felmérést ismertetve elmondta: a tagvállalatok számára már a minimálbér illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz 93 ezer illetve 108 ezer forintra, hiszen ez 14-18 százalékos emelést jelent. Különösen azokban az ágazatokban, például a könnyűiparban, az , a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol az élőmunka aránya jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, ott drasztikus költségcsökkentést kell végrehajtani, ami létszámcsökkenéssel járhat.
    

Ami a teljes bérkompenzációt illeti, a kormány felismerve a nettó keresetek megőrzésének jelentőségét, közel 100 milliárd forintot állított be erre a célra. A vállalkozások  járulék jóváírással, pontosabban új nevén, a szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az öt százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt - hangsúlyozta az alelnök. Példaként elmondta: a 18 százalékos minimálbér emelésből öt százalék jut a vállalkozásra, és 13 százalék a költségvetésre, mégpedig úgy hogy ezt a bizonyos 13 százalékot már nem is kell befizetni a tb-kasszának.
    

"Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások ki tudják-e fizetni az első öt százalékot. A felmérés azt mutatja, hogy nagyon sok vállalatnak már ez az első öt százalék kifizetése is komoly gondot okoz" - összesítette a vállalati véleményeket az MGYOSZ alelnöke.
    

Feltehetően az előbbiek miatt is késik a szabályozás, mivel sok vállalkozás nem lesz képes az első öt százalékot kifizetni, és e probléma megoldását segítheti a meghirdetett 21 milliárd forintos keret. A helyzet azért is bonyolult - mutatott rá Rolek Ferenc -, mert az szja-szabályozás éves összjövedelemre épül, a bérkompenzációt pedig az adott munkáltatónál dolgozó kapja havi elszámolás alapján. Az alelnök hozzátette: azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük.
    

Számolni kell azzal is, hogy a költségvetés csak 2012-ben és valószínűleg 2013-ban teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy a minimálbér 18 százalékos emeléséből az öt százalék feletti részt leírják a szociális adóból, 2014-től ez a  13 százalékos többletteher "benne marad a rendszerben", azaz hosszabb távon is rontja a versenyképességet - fogalmazott Rolek Ferenc.