Határon túli magyarok nyári egyeteme
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem július 5. és 10. között ismét megrendezi határon túli, magyar anyanyelvű egyetemistáknak a 21. ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet.
Az eseménysorozat megnyitóján az államtitkár kiemelte: ez a kezdeményezés komoly szerepet tölt be abban, hogy a magyar nemzet összekovácsolódjon, és akiknek az otthon és a haza földrajzi értelemben elválik egymástól, otthonra találhatnak most itt, Budapesten.
Szabó László úgy véli, a részt vevő diákok tudásának piaci értékét növeli, hogy itt magyarul is tanulhatnak. Azt kérte a hallgatóktól, hogy hazatérve Magyarország nagyköveteként tekintsenek magukra és képviseljék a magyar nemzetet.
Kitért arra: a kormány a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését a Kárpát-medencében prioritásnak tekinti, ezt mutatja, hogy az elmúlt időben sok határátkelőt nyitottak meg és nyitnak a jövőben is.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kulturális önazonosság megélésének egyik legfontosabb terepe a határon túli magyarok számára a magyar nyelvű felsőoktatás, amely a jövő értelmiségképzése szempontjából is nagyon lényeges terület.
Az államtitkár a nehézségek között sorolta fel a változó jogszabályokat, a demográfiai helyzetet, az intézmények akkreditációs nehézségeit és a finanszírozást. A mindenkori magyar kormány feladata e problémák megoldása, és a jelenlegi kormány ezt szívügyének is tekinti - mondta. Hozzátette: egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térben kell gondolkodni.
Palkovics László oktatási államtitkár hangsúlyozta: a magyar tudományos együttműködés erősítésében komoly szerepe van az ELTE-nek. Úgy véli, a nyári egyetem hatékonyan segít abban, hogy a fiatalok képezhessék magukat egy-egy speciális területen.
Az államtitkár továbbá ismertette azokat a kezdeményezéseket, intézkedéseket, amelyekkel segítik a határon túli fiatalok oktatását, képzését és a magyar oktatás versenyképessé tételét.
L. Simon László, a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár köszöntőjében azt kívánta a diákoknak, hogy életre szóló élményeik kapcsolódjanak az ELTE-hez és a nyári egyetemhez.
Mezey Barna, az ELTE rektora arról beszélt, hogy az elmúlt időben bebizonyosodott: ha sikert érünk el mi, magyarok, nem feledkezünk meg egymásról, a siker az egész közösségé, és amikor van mit ünnepelni, akkor az összetartozásunkat is képesek vagyunk a maga teljességében megélni. Fontos lenne a bajban, nehézségek között is ugyanezt tanúsítani - mutatott rá.
A rektor felidézte: annak idején az alapító gondolat az volt, hogy egy olyan kapcsolati háló alapja legyen a nyári egyetem, amely átnyúlik a határokon és összeköti a magyar értelmiséget. Fontos cél az is, hogy a magyar hallgatóknak a magyar tudományos és szaknyelvet megpróbálják átadni, továbbá a tudomány legfrissebb eredményeit összefoglalják nekik - közölte. Hozzátette: idén több mint 160 fiatal vesz részt a rendezvényen.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra budapesti főpolgármester-helyettes azt emelte ki, hogy már 21. alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, amelynek célja annak biztosítása, hogy a határon túl élő magyar egyetemisták az anyaországban magyar nyelven képezhessék tovább magukat és kapcsolatokat építhessenek. Budapest fontos oktatási és sokszínű kulturális központként kiváló helyszín ehhez - mondta.
A nyári egyetemi program négy szakmai szekciója (természettudományi, informatikai, jogi és humán) lehetőséget kíván teremteni arra, hogy Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék magyar ajkú hallgatói anyanyelvükön képezhessék tovább magukat szaktárgyuk egy-egy speciális területén.
A rendezvénnyel párhuzamosan zajló ELTE Határon Túli Intézmények Fóruma szakmai programon az egyetem és külhoni partnerintézmények vezetői egyeztetnek a felsőoktatási kapcsolatok fejlesztéséről, további együttműködési és pályázási lehetőségekről.
