Házon belül lehet a megoldás – forgótőke a túlélés nélkülözhetetlen eszköze

 „A válság következtében a szokásos üzletmenet fenntartásában hagyományosan szerepet játszó források – így a banki és egyéb pénzpiaci hitelezés – eltűntek, vagy nehezen elérhetővé váltak. Ez természetszerűen hozta magával, hogy a forgótőke-gazdálkodás a korábbinál sokkal fontosabbá, a túlélés nélkülözhetetlen eszközévé vált a vállalkozások számára” – mondta Tüske Balázs, az Ernst & Young Tranzakciós tanácsadási szolgáltatások partnere.
 
 „A forgótőke jobb menedzselésével a vállalkozások készpénzt szabadíthatnak fel. Ezt a pénzt sokféle módon felhasználhatják a teljesítmény javítására: visszaforgathatják a vállalkozásba, felhasználhatják a hiteleik törlesztésére, vagy egyszerűen visszajuttathatják a tulajdonosoknak osztalék formájában” – tette hozzá.
 
20 milliárd eurónyi feleslegesen lekötött forgótőke a közép- és délkelet-európai régióban . Az Ernst & Young által a forgótőke-gazdálkodásról készített legutóbbi összeállítás szerint a közép- és délkelet-európai térségben működő vállalkozások forgótőke-teljesítménye 2010-hez képest 2011-ben romlott.
 
Az idei elemzés azt mutatta, hogy a felmérésben részt vevő 150 vállalkozás összesen még mindig 20 milliárd eurót tart szükségtelenül lekötve forgótőkeként. Ez az összeg – az egy évvel ezelőttihez hasonlóan – a vállalatok árbevételének 8%-ának felel meg. 2010-hez képest 2 milliárd euróval, azaz 10%-kal nőtt a forgótőkében tartott összeg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan az éves árbevétel 8%-ával lehetne csökkenteni a forgótőkét.  A forgótőke teljesítményének 2011-es romlása (ha nem tekintjük a gáz- és olajszektort) a kintlévőségek és a készletállomány emelkedésével magyarázható, amit részben ellensúlyozott a szállítói kifizetések kitolása.  
 
A közép- és dél-európai térség, az Egyesült Államok és Nyugat-Európa összehasonlítása
 
A térségbeli vállalkozások teljesítménye jelentősen elmarad az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában működő társaikétól.   A térségünkben működő vállalkozások, illetve a nyugat-európai és az amerikai vállalkozások eltérő forgótőke-teljesítményének fő okait a helyi fizetési szokásokban, a fennálló szabályozásban, valamint a fizetési késedelem és nemfizetés gyakoriságának eltéréseiben kereshetjük. Jelentős különbség tapasztalható azonban abban is, hogy a vállalatvezetők mekkora figyelmet fordítanak a hatékony tőke- és folyamatkezelésre.
 
Mit tehet a menedzsment?
 
A vállalatvezetőknek a jelenlegi helyzetben meg kell keresniük azokat a pontokat, amelyek javítása hozzájárulhat a forgótőke jobb kezeléséhez. Ezért kiemelten fontos a forgótőke teljesítményének nyomonkövetése, a vevői kifogások kezelése, és a megfelelő kintlévőség-kezelési stratégia alkalmazása. Vagyis a vállalatoknak ezen a területen is egy komplex rendszert kell kialakítaniuk a hatékony működés érdekében.
 
Mi várható 2013-ban? 
 
„Az enyhe fellendülés, ami az európai piacokon 2013-ban várható, ellentmondásos hatással lehet a forgótőkére, mivel a forgalom és az árbevétel növekedése csökkentheti a partnerkockázatot. Ezzel együtt a forgalom és a forgótőke növekedése által támasztott pótlólagos finanszírozási igény nagy terhet róhat a vállalkozások mérlegére. Tekintve, hogy rövid távon nem várható a hitelezési feltételek enyhülése, és hogy egyes országokban a banki hitelállomány további csökkentésére számíthatunk, a vállalkozások növekedésének finanszírozása az eddigieknél is nehezebbé válhat.  Ilyen körülmények között érdemes nagyobb figyelmet fordítani a belső finanszírozási forrásokra, mint amilyen a forgótőkéből felszabadított készpénz” – mondta Tüske Balázs.